A stressz ugyan az élet természetes velejárója, ám nagy mennyiségben, ha nem is közvetlenül, de könnyen egészségügyi problémákhoz vezethet. Hatására felléphet többek között szívritmuszavar, mellkasi fájdalom, magas vérnyomás. Stresszhelyzetben ugyanis a szervezet stresszhormonokat – kortizol, adrenalin - szabadít fel, amelyek hatására a szív gyorsabban ver, az erek pedig összehúzódnak, hogy a test centrumába minél több vér jusson minél gyorsabban. Ez átmenetileg vérnyomás-emelkedést okoz. Jó esetben a stresszhelyzet elmúltával az érték normalizálódik.
A probléma azonban az, hogy a munkahelyeken meglévő egyre nagyobb teljesítménykényszer miatt a stressz szinte folyamatosan jelen van az ember életében, és sokaknál krónikus stressz lép fel. Ebben az esetben a szervezet fokozott üzemmódra kapcsol, így nagyobb eséllyel alakul ki magasvérnyomás-betegség, mivel a vérnyomásnak nincs lehetősége hosszabb távra normalizálódni. Ennek hatására az erek fala tartósan megfeszül, így egy idő után veszít rugalmasságából.
A tartós vérnyomás-emelkedés az ér belső felszínén mikroszkóppal látható sérüléseket eredményez. Ez egy idő után oda vezet, hogy fokozódik az érösszehúzódást eredményező anyagok termelődése, aminek hatására az ér belső felszínén egyenetlenség jön létre. Emiatt kis vérrögök képződhetnek, illetve az érfalban meszesedés következik be. Így tehát a magas vérnyomás kezeletlen vagy rosszul kezelt esetben akár trombózishoz, illetve érelmeszesedéshez vezethet - mondja dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magasvérnyomás-specialistája.
A leggyakoribb vérnyomást emelő stresszhelyzetek:
● érzelmi stressz: válás, haláleset;
● munkahelyi stressz: magas elvárások, szoros határidők;
● társadalmi környezet: mélyszegénység.
A stressznövelő faktorok már önmagukban is jelentősen megnövelhetik azvérnyomás értékét, ám ha több is jelen van az ember életében, akkor a vérnyomásra gyakorolt hatás megsokszorozódik. Tanulmányok szerint éppen ezért a megfelelő életmódnak és a helyes stresszkezelésnek kiemelkedő jelentősége van a magas vérnyomás orvoslásában.
A stressz miatt ingadozóvá vált vérnyomás is veszélyes és tartós magasvérnyomás-betegséghez vezethet. Éppen ezért annak, aki különböző okok miatt stresszes életet él, érdemes időről időre 24 órás vérnyomásmérőt kérnie kezelőorvosától, aki ezáltal pontosabb képet kaphat az érték ingadozásáról.
A stressz mellett kialakult magas vérnyomás kezelésének fontos alappillére a megfelelő életmód, ami magában foglalja a helyes táplálkozást és a rendszeres testmozgást. A megfelelően összeállított mozgásprogram éppen ott javít, ahol a stressz elront: egyensúlyba hozza a felborult vegetatív idegrendszeri egyensúlyt. Erősíti a paraszimpatikus idegrendszert, visszafogja a szimpatikusat. A személyre szabott életmódorvoslás első lépése az egészségi állapot és életvitel felmérése, amelynek alapján második lépésben összeállítható a leghatékonyabb és legbiztonságosabb mozgás-, étkezés- és stresszcsökkentő terápia. A megfelelően kialakított életmódorvosi kezeléssel nemcsak a közérzetünk javulhat jelentősen, de ha pontosan betartjuk a javaslatokat, akár még a gyógyszeradagot is csökkenteni lehet, vagy akár elhagyható is lesz.
Forrás: Trombózisközpont
