Ha egy lelki trauma tartósan fennáll, a test egy evolúciós minta szerint reagál: a nyak és a vállizmok megfeszülnek, a medence előre helyeződik, a gerinc egészségét nyújtó élettani görbületek elsimulnak. A fejlődésünk során különböző élethelyzetekben (például menekülés vagy harc során) ezt a reakciót folyamatosan kioltottuk, azonban a modern környezet erre már ritkábban ad lehetőséget. Sokszor a feszültségeink forrása tartósan jelen van az életünkben – iskola, főnök, diszfunkcionális kapcsolat, stb. - így az izmok fokozott tónusa, valamint a gerinc helytelen tartása állandósul, ami később konkrét forrásai lehetnek mozgásszervi tüneteinknek.
- Nemcsak az olyan egyszerű tényezők csökkentik jelentősen a krónikus stresszt, ezzel együtt pedig a tüneteket, mint például az alvás vagy a sportolás, de a pszichés faktorok szerepe is óriási a gyógyulásban. Fontos a megfelelő „megküzdési stratégia”, azaz a stressz-feldolgozás képességének kialakítása. Ilyenkor nemcsak tüzet oltunk, hanem megoldjuk a probléma okát is – tette hozzá Bene Máté gerincspecialista, fizioterapeuta.
A gerinc szempontjából elhanyagolható, hogy egy pszichés feszültséget okozó tényező, vagy egy helytelenül beállított munkahelyi szék terheli-e túl a gerincet, a rendszer helyreállítását mindenképp fizikai gyakorlatokkal célszerű kezdeni. A gerincspecialista szakértő kiemelte, hogy megoldást jelenthet az autodekompressziós terápia, ahol a terapeuták minden korrekciós mozdulat okáról és értelméről pontosan, érthetően tájékoztatják a betegeket, amely már önmagában nagyban javítja a terápia hatékonyságát.
(Forrás: porckorong.hu)