Mindössze a szülők fele (53%) ragaszkodik ahhoz, hogy reggelizzen a gyermeke, a többieknél elmaradhat az első étkezés. A reggelit hanyagoló szülők közel 60%-a arra hivatkozik, hogy a gyerek még nem éhes, 52%-uk a reggeli sietséggel magyarázza, 46% szerint pedig amúgy is közel van a következő étkezés – áll a „Magvas gondolatok a reggeliről” felmérésben, amelyet a Medián készített idén októberben a Nestlé felkérésére.

„Akár 12-14 óra is eltelhet a vacsorától a reggeliig. Ennyi idő alatt a szervezet energiaszintje drasztikusan csökken” – vélekedik a témáról Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. „Éppen ezért egy gyermek számára is elengedhetetlen az ébredést követő étkezés, aminek táplálónak kell lennie. Fontos, hogy a reggeli tartalmazzon teljes értékű gabonával készült élelmiszert, pl. gabonapelyhet vagy pékárut, valamilyen teljes értékű fehérjeforrást, például tejet, esetleg más tejterméket, nyers zöldséget vagy gyümölcsöt, illetve valamilyen innivalót” – figyelmeztet a dietetikus.

Ezekhez a kívánalmakhoz viszonyítva igencsak meglepő, hogy a felmérés szerint a reggelire leggyakrabban fogyasztott étel a klasszikus felvágottas vajas kenyér. Természetesen szénhidrátra szükségük van a gyermekeknek is, de nem mindegy, hogy milyenre. A táplálkozástudományi szakértők a teljes értékű gabonával készült élelmiszereket ajánlják. Bár a megkérdezett anyák 65 %-a úgy gondolja, hogy a kenyérféleség elengedhetetlen az ideális reggelihez, ugyanakkor a teljes értékű gabonáról csak 7% tudja, hogy táplálóbb, és 35% tartja egészségesebb összetételűnek a finomlisztnél. A gyermekes háztartások háromnegyedében meg lehet találni a gabonapelyhet, de az édesanyák elsősorban a hozzáadott vitaminok miatt vásárolják. „Azt már csak kevesen tudják, hogy a rosttartalom és az ezen alapuló emésztőrendszerre gyakorolt hatás az egyik legfontosabb előnye a teljes értékű gabonával készült változatoknak, a vitamin- és ásványi anyag tartalom mellett” – teszi hozzá Antal Emese dietetikus.

Érdekes, hogy a szülők 51 %-a úgy véli, hogy ő bizony körültekintően tervezi meg a gyerek étkezését, a számok azonban mást mutatnak. „Bár az anyukáknak megvan a kialakult véleménye, az esetek háromnegyedében mégis csemetéik kívánságán múlik, hogy mit esznek; és csak minden negyedik alkalommal tudja érvényesíteni akaratát az anya” – hívja fel a figyelmet erre az ellentmondásra Venczel Tímea szociológus, a kutatást végző Medián elemzésvezetője.