Az orr – öt érzékszervük egyike a bőr, a szem, a fül és a nyelv mellett – is fontos információkat közvetít a külvilágról. A szaglás receptorai az orrüreg felső részében lévő szaglóhámban találhatók, az innen érkező ingerületet pedig a szaglósejtek a koponyában lévő szaglóközpont felé vezetik – foglalja össze a szaglás bonyolult mechanizmusát dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ főorvosa. A szaglás csökkenése a folyamat bármely résztvevőjének átmeneti vagy tartós zavara miatt bekövetkezhet. A szaglás minősége egyénenként eltérő lehet. Az emberek átlagosan 2–4 ezer szagot tudnak megkülönböztetni.
A hiperozmia a szagokra való szokottnál nagyobb érzékenységet jelenti: ízlelő- és szaglóképességükről híresek például a borkóstolók, a kávészakértők és a parfümőrök.
Hipozmia esetén a szaglóképesség csökkenése következik be, ennek oka leggyakrabban nátha, allergia: az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szaglóreceptorokhoz. A szaglás csökkenése dohányzás miatt vagy a kor előrehaladtával is csökkenhet, emellett az orrmelléküregek gyulladása, orrmandula-túltengés, orrpolip vagy a fejet ért sérülés miatt is bekövetkezhet. A szaglást ezen kívül vegyszerek tartós belélegzése és bizonyos gyógyszerek – vérnyomáscsökkentők, savlekötők – szedése is károsíthatja.
Anozmiának nevezzük a szaglás tartós elvesztését, ami a szagláscsökkenést előidéző okok miatt is bekövetkezhet. A szagérzékelés képességének hiánya lehet ideiglenes vagy állandó, jelentkezhet már a születéstől is (kongenitális anozmia), de előfordulhat, hogy valaki csak bizonyos szagokat– specifikus anozmia – nem képes érzékelni. A maradandó szaglásvesztésért az orrban található szaglóreceptorok elhalása vagy agysérülés is felelős lehet. Kutatások szerint az anozmia a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór első tüneteként is jelentkezhet.
Az anozmiát legegyszerűbben a mindenki számára ismert illatok segítségével lehet ellenőrizni. Ha bizonytalanok vagyunk a szaglás minőségével kapcsolatban, a citrom, fahéj, kávé, fokhagyma közül különösen a fokhagymával érdemes próbálkozni – javasolja dr. Augusztinovicz Monika –, mert a jellegzetes szagát adó metilmerkaptán nevű vegyületet tartalmazó levegő már 10–6 mg/l koncentrációban szagérzetet kelt.
A Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy szagláscsökkenés vagy anozmia esetén az első lépés mindig a fül-orr-gégészeti vizsgálat, amelynek segítségével feltérképezhető az orrüreg és a szaglóhám állapota is. Itt fény derülhet arra, ha a panaszok hátterében például orrpolip, orrsövényferdülés áll. Ilyen esetekben a szaglás jó eséllyel visszaállítható. Ha a fül-orr-gégészeti vizsgálat nem mutat eltéréseket, a kiváltó okok keresése más – neurológiai és belgyógyászati – irányba folytatódhat. Ha a panaszok az idegek sérülésével függnek össze, a gyógyulás nehezebb, bizonyos esetekben pedig nem állítható helyre a szaglás.
