Még azoknál a pároknál is felmerül ez a probléma, akik elmondásuk szerint szívből szeretik egymást, és szexuális életük is rendben van. Még. Mert sok párnál a szeretet hétköznapi, egyszerű kimutatásának elmaradása előbb-utóbb kétségeket ébreszt egyik, vagy másik félben, és ez különböző pszichés zavarokhoz vezet, a kiábrándulástól, a másik hibáinak felnagyításán át a féltékenységig. Ezekből már sokkal nehezebb kijönni.
De miről is van szó, mit hiányolunk? Mik a szeretet hétköznapi megnyilvánulásai?
Semmiképpen nem a szavak. - állítja a pszichológusok. Nem is nagy tettek, hiszen ezekre ritkán van alkalom.
Sokkal inkább az apró gesztusok. Leginkább egy-egy hangtalan simogatás, egy gyengéd, szavak nélküli ölelés - a nap bármely órájában. Amelyeknek nem erotikus tartalma van, hanem "csak" a szeretet, a másik megértése, megbecsülése, tisztelete mozdítja meg kezünket, és érintjük meg a másikat.
De miért maradnak el ezek a gesztusok, miért "megy ki a divatból" a simogatás? - teszi fel a kérdést általánosságban is, és a hozzá fordulóknak is Dr. Donadieu.
Miközben pedig - a beszélgetések során - a párok felidézik gyerekkorukat, amikor oly jól esett az anyai simogatás!
A legfontosabb tapasztalatait, és intelmeit a pszichológus így összegezi a tanulmányban:
A rohanó életmód, a munkahelyi hajsza, a felszínes érzelmeken és érdekeken alapuló kapcsolatok sokakat fásulttá tesznek, és ez rátelepszik pszichéjükre, érzelmi életükre, s egyszerűen elfelejtik kimutatni érzelmeiket még azoknak is, akikhez valódi szeretet köti őket: párjuknak, szüleiknek, gyermekeiknek. Csak este, mikor valamelyest ellazulnak, kioldódik belőlük az érzelmeket elfojtó stressz, akkor - általában az ágyban, szex közben - tör ki belőlük a másikhoz való ragaszkodás. Ekkor azonban az erotikus töltet az erősebb, s ez előbb-utóbb ugyanúgy kétségeket ébreszthet a másik félben. "Csak a szexre kellek neki?" kérdés sokakban felmerül.
Egy korábbi csalódás, vagy éppen aktuális partnerük egy-egy elutasító reakciója sokakban vált ki elfojtást. Félnek kimutatni érzelmeik igazi mélységeit, s csak egy-egy odavetett szóval, mondattal - "tudod, hogy szeretlek!" - fejezik ki azt, ami a szívükben van.
Cseppet sem meglepő módon több a nő, aki szenved partnere eme hiányosságai miatt. Ám sok férfi is van, aki vágyik a szeretet megnyilvánulásának apró gesztusaira.
Ráadásul a férfiaknál - a pszichológus tapasztalata szerint - az elfojtás sokkal mélyebben van, általában a kamaszkorra nyúlik vissza, amikor kifejezetten elkezdik leszoktatni a fiút a "férfiatlan" ölelgetésről, simogatásról.
Ha meg akarjuk őrizni harmonikus kapcsolatunkat, ne féljünk hát megsimogatni, gyengéden megölelni párunkat, akár naponta többször is! Amikor úgy érezzük, belülről, a szívünkből valami elindítja kezünket, ne állítsuk meg! S ne felejtsük el megsimogatni kamasz gyermekünk arcát, vagy buksi fejét, és engedjük, ha hozzánk akar bújni!
