De azért ne keseredjünk el, mert egy pohárnyi frissen facsart gyümölcslé, egy tál saláta, egy adag párolt zöldségköret vagy valamilyen hüvelyesből készített főzelék is ebbe a sorba tartozhat ugyanúgy, mint a különféle aszalt gyümölcsök. A kellő mennyiségű gabona elfogyasztása sem okozhat igazán gondot, elég, ha a fehérkenyeret teljes kiőrlésűre vagy rozskenyérre cseréljük, reggelire müzlit eszünk, és a heti étrendünkbe felvesszük a barnarizst vagy durumtésztát.
A rostban gazdag növényi eredetű élelmiszerek ráadásul karcsúsítanak. Nemcsak azért, mert a teljes kiőrlésű gabonából készült ételekből kevesebb is elég az éhség csillapításához, hanem mert vannak kifejezetten fogyókúrás rostok. Az almában, szilvában, birsalmában, citrusfélékben, sárgarépában, krumpliban található pektin jó a zsírok helyettesítésére, a liszt vagy más gyorsan felszívódó szénhidrátok pótlására pedig az emésztésnek ellenálló és 30–50 százalékkal kevesebb energiát tartalmazó keményítő használható, amelynek lelőhelye a főtt, majd lehűtött burgonya, éretlen banán, teljes vagy részleges kiőrlésű búza, gabonapelyhek, müzlik.
A zöldség- és gyümölcsfélék vízoldékony és vízben nem oldódó rostokat is tartalmaznak, az arány attól függ, hogy milyen zöldségről, gyümölcsről van szó, és hogy az mennyire érett. A nem vízoldékony rostanyagok koncentrációja a zöldség vagy gyümölcs érésével nő.
A vízoldékony rostanyagokban gazdag hüvelyesek, a zabkorpa és a különféle magvak csökkentik a koleszterinszintet, és lassítják a szőlőcukor felszívódását. Ez utóbbi hatásuk különösen fontos a cukorbetegeknek vagy a fogyókúrázóknak vércukorszintjük szabályozásában. A vízben nem oldódó rostok forrásai a teljes kiőrlésű gabonapelyhek, müzlik, a búzakorpa és egyes zöldségfélék, amelyek gyorsítják a béltartalom mozgását a bélrendszerben, ami a székrekedés megelőzésében és feltehetően a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatának csökkentésében játszik kiemelt szerepet.
