A konkrét „sportolás" akár rendszeres sétával, tánccal vagy kertészkedéssel is helyettesíthető, ahogyan teszi ezt sok európai polgár, derült ki a most készült Egészséges élet Eurobarométer-felmérésből. Ami viszont közegészségügyi szempontból aggasztó: az uniós polgárok 14 százaléka „soha", míg 20 százaléka „csak igen ritkán" aktív. Ez pedig nagyon káros az ízületekre, a vérkeringésre, az izomzatra és a sejtek oxigénellátására is.

Hetente egyszer sportol az európaiak 40 százaléka, és mindössze 65 százalékuk vallja azt, hogy egyáltalán végez bármilyen testmozgást. A legkomolyabban Írországban és a skandináv országokban veszik a sportot: az írek 23 százaléka hetente legalább ötször mozog, őket követve pedig a svédek, a finnek és a dánok vezetik a heti egy vagy több alkalommal rendszeresen sportot űzők rangsorát. Utóbbi két ország lakossága a szabadban szeret sportolni, míg a fitneszközpontok főként a svédek és a ciprusiak körében népszerűek. A magyarok, csakúgy, mint a franciák, egyáltalán nem kedvelik ezeket a létesítményeket. Igaz, a magyar, úgy tűnik, egyáltalán nem sportos nemzet: a megkérdezettek 53 százaléka egyáltalán nem sportol, és csupán 5 százaléka az, aki rendszeresen. De nem mi vagyunk a sereghajtók: Bulgária, Görögország és Olaszország van a sor végén, ezekben az országokban a megkérdezetteknek mindössze 3 százaléka tartozik a rendszeresen sportolók közé.

A sportolás mögött meghúzódó okok többfélék: az egészségmegőrzés érdekében mozog az európaiak több mint 60 százaléka, a megkérdezett magyaroknak viszont csak a 49 százalékánál volt ez az indok. Ugyanakkor hiúk vagyunk: a külső megjelenés javítását az európai átlagot messze meghaladó mértékben említették a magyarok. Nálunk a klubélet sem divat, míg Németországban vagy Ausztriában a lakosság több mint fele tagja valamilyen sport- vagy más, fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak.

A felmérés a társadalmi-gazdasági státus és a fizikai aktivitás közötti összefüggésre is rámutatott: az iskolát 15 évesen elhagyók 64 százaléka egyáltalán nem sportol, az oktatási rendszerből 20 éves koruk után kikerülők körében viszont ez az arány már csak 24 százalék.

A közel 27 ezer polgár megkérdezésén alapuló 2009 végén végzett felmérés része annak az európai programnak, amely a mozgás népszerűsítését célozza. Az, hogy a polgárok minél tovább élhessenek egészségesen, nemcsak az ő érdekük, hanem mindenkié az egyre öregedő társadalomban. Mozgás nélkül azonban ez nem fog menni.