A 2-es típusú cukorbetegségnél a szervezetünk által termelt inzulin hatékonysága egyre csökken a sejtek csökkenő inzulinérzékenysége miatt. Ezt próbálja a szervezet egy ideig leküzdeni az egyre fokozódó inzulintermeléssel, majd a hasnyálmirigysejtek kimerülése után a csökkenő inzulintermelés tovább rontja cukoranyagcserét.
A 2-es típusú diabétesz elsődleges rizikótényezője az elhízás (különösen a hasra történő, úgynevezett alma típusú). A túlsúly szövődményeként gyakran társul a cukorbetegséghez az emelkedett vérzsírszint, húgysavszint és magas vérnyomás is. Ezen felül azoknál a kismamáknál szükséges a fokozott odafigyelés, akik 30 fölött járnak, vagy a vér szerinti rokonságban szerepel cukorbetegség, pajzsmirigybetegség, vagy túlsúlyosak, illetve olyan gyógyszereket szednek, amelyek önmagukban vércukoremelő hatással bírhatnak. Ha 4000 gramm fölötti baba jön világra, az is okot adhat a következő terhesség erőteljesebb nyomon követésére. Bizonyos gyógyszerek – például szteroidok, fogamzásgátlók, vizelethajtók – hosszú ideig tartó szedése is eredményezheti ezt a betegséget.
Tudni kell, hogy egyes betegségek fokozottan hajlamosítanak cukorbajra, ilyenek például a hasnyálmirigyhez vagy a hormonháztartáshoz kapcsolódó problémák (például mellékvese-betegségek, Cushing-szindróma, pajzsmirigy-túlműködés, az agyalapi mirigy betegségei), valamint genetikai rendellenességek, mint a Down-szindróma. Helytelen, fehérjehiányos táplálkozás, például szélsőséges vegetarianizmus is vezethet cukorbetegséghez. Jelentős szénhidrát-megszorítás is rontja átmenetileg az sejtek inzulinérzékenységét.
A stressz önálló rizikófaktor
– Mára bizonyított tény, hogy stressz hozzájárulhat a cukorbetegség megjelenéséhez. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy minden stresszel élő személy diabéteszes lesz, csupán azt, hogy ha megvan a genetikai hajlam, és esetleg még más kockázati tényezők is jelen vannak az életünkben, a stressz felgyorsíthatja a folyamatot. Egy kutatás szerint már az élet első két évében megjelenő stresszfaktorok növelik a későbbi cukorbetegség rizikóját. A tartós és fokozott stresszes állapot ugyanis inzulinrezisztencia megjelenését és csökkent glükóztoleranciát eredményezhet, amelyek pedig a diabétesz előszobái – mondja dr. Marton Anna belgyógyász, kardiológus, az Oxygen Medical diabetológusa. – Az inzulinrezisztencia azt jelenti, hogy ugyanakkora inzulinhatáshoz nagyobb mennyiségű inzulinra van szükség, és ha ez fokozódik, az inzulintermelődés végképp elégtelenné válik a szükségletekhez képest. A csökkent glükóztoleranciára terheléses vércukorvizsgálattal derülhet fény. A glükóz- (vércukor)szint normál esetben nem emelkedik 7,8 mmol/l felé, az e feletti, kisebb emelkedés (7,8-11 mmol/l) takarja az említett állapotot. Tudni kell, hogy megfelelő kezeléssel ez a helyzet még visszafordítható.
A stressz a már kialakult cukorbetegség állapotát is rontja, egyrészt, mivel a stresszhormonok közvetlenül is képesek hatni a vércukorszintre, másrészt pedig a feszültség miatt a cukorbeteg hajlamos elhanyagolni a táplálkozását, a rendszeres vércukorkontrollt. Stresszoldásként gyakoribb a dohányzás és az alkoholfogyasztás is, amelyek nemcsak a cukorbetegségben, de az amúgy is fokozott kockázatú szövődmények kialakulásában is jelentős szerepet játszanak.
Az 1-es típusú cukorbetegségnél előfordulhat kómás állapot, acetonszagú lehelet is.
A 2-es típusú cukorbeteg kómába csupán szélsőségesen magas vércukorszint esetén kerülhet, acetonszagú lehelet soha nem jellemző.
A lappangó 2-es típusú diabétesz legelső tünete férfiaknál gyakran a potenciazavar. Nőknél gyanúra adhat okot a gyakoribb nőgyógyászati fertőzés, nemi szervek viszketése, mindkét nemnél a gyakoribbá váló húgyúti fertőzések.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Minél több rizikófaktor van jelen az életünkben, annál gyakrabban érdemes szűrésen részt venni. Mindenféleképpen orvoshoz kell fordulni, ha gyakori szájszárazságot, szomjúságot, megnövekedett vizeletmennyiséget, fáradékonyságot, esetleg gyakori éhségérzetet tapasztalunk. Az 1-es típusú, inzulinhiányos cukorbetegségre jellemző a súlyvesztés. A 2-es típusú cukorbetegség esetén viszont inkább súlynövekedés tapasztalható, csupán a hasnyálmirigysejtek kimerülése után jelentkezik a súlyvesztés.
Akár gyanakszunk, akár konkrét panaszaink vannak, a szakszerű orvosi ellátás döntő jelentőségű a betegség megelőzésében, a kialakult betegség visszafordíthatóságában és a szövődmények (szívinfarktus, stroke, érszűkület, érelmeszesedés, elbutulás, vesebetegség, látásvesztés, fiatalabb korban potenciazavar, meddőség, stb.) megelőzésében!
