A vertigót általában a fej mozgatását érzékelő belső fül egyensúlyszervének rendellenes működése okozza. A vertigóval együtt az esetek többségében megjelenik egy rendellenes, ritmusos szemmozgás is (nystagmus).
A vetigót számos ok idézheti elő.
Benignus paroxysmalis pozicionális vertigó (jóindulatú, időnként megjelenő pozicionális vertigó - BPPV). A BPPV során intenzív, rövid ideig tartó vertigó alakul ki, a fej helyzetének változtatása során. Különösen erőteljesek a tünetek, ha az ember az ágyban fekve megfordul, vagy felül reggel az ágyban. Akkor jelentkezik ez a betegség, ha a belső fülben található kálcium-karbonát kristályok egy része leszakad és a belső fül kis félkörös ívjárataiba (csatornáiba) bejut. Ezek a kis darabkák mozogásuk során, ingerlik a belső fül érzékelőit, ezáltal heves forgó jellegű szédülést hoznak létre.
A belső fül gyulladása. A belső fül gyulladása (akut vestibularis neuronitis, vagy labirintitis) hirtelen intenzív vertigót hozhat létre, amely néhány napon keresztül fennállhat, hányingert és hányást okozva. A tünetek annyira hevesek lehetnek, hogy a beteg néhány napra ágyba kényszerül. Szerencsére a vestibularis neuronitis általában néhány nap alatt magától meggyógyul. Vestibularis gyakorlatok végzésével a felépülés gyorsítható. Bár a betegség oka nem ismeretes, vírusos fertőzés merülhet fel a háttérben.
Meniére betegség. Meniére betegség során a belső fülben fokozott mennyiségű folyadék gyülemlik fel. Ez bármely életkorban kialakulhat, és jellegzetesen 30 perctől egy óráig tartó vertigós epizódokat idézhet elő. Emellett a fül teltségérzése, fülzúgás vagy fülcsengés (tinnitus) és időnként kialakuló hallásvesztés is jelentkezhet. A Meniére betegség oka ismeretlen.
Vestibularis migrén. A vestibularis migréntől szenvedő betegek nagyon érzékenyek a mozgásra. A vestibularis migrén által okozott egyensúly-bizonytalanságot és szédülést a fej gyors mozgatása, zsúfolt helyen való tartózkodás, gépjármű vezetése, vagy akár a TV-ben látott mozgás is kiválthatja. A vestibularis migrén egyensúly-bizonytalanságot, halláscsökkenést, fülzúgást eredményezhet. A vestibularis migrénben szenvedő betegek legtöbbjénél a vertigó nem a fejfájással egyidejűleg jelentkezik. Ehelyett a jellegzetes migrént kiváltó okok vertigóhoz vezethetnek fejfájás kialakulása nélkül. A migrénes vertigó roham néhány perctől, néhány napon keresztül át tarthat.
Akusztikus neurinóma. Az akusztikus neurinóma a hallóidegen kialakuló jóindulatú daganat. A hallóideg köti össze a belső fület az aggyal. A tünetek közé tartozhat az egyensúly-bizonytalanság, a szédülés, a halláscsökkenés és a fülzúgás is.
Gyors irányváltoztatás a mozgás során. A hullámvasút, a hajózás, a gépjárműn, vagy a repülőn való utazás időnként szédülést okozhat.
Egyéb okok. Ritkán a vertigó súlyosabb neurológiai betegség tünete is lehet, így például stroke, agyvérzés, vagy sclerosis multiplex állhat a háttérben.
Gyengeségérzés (presyncope)
A presyncope ájulás előtti állapotot jelent, amely során gyengeség érzet alakul ki, de nem kíséri az állapotot eszméletvesztés. Néha hányinger, elsápadás és szédülésérzés társulhat ehhez a gyengeség érzethez. A presyncope okai közé tartoznak:
A vérnyomás leesése (orthostaticus hypotensio). A szisztolés vérnyomás, azaz a vérnyomása magasabb értékének drámai csökkenése gyengeségérzethez, illetve ájulás közeli érzéshez vezethet. Ez kialakulhat túl gyors felüléskor, illetve a túl gyors felálláskor.
Elégtelen szívpumpa funkció. Bizonyos betegségek, például az érelmeszesedés, a szívizom megbetegedései (cardiomyopathia), szívritmuszavar (arrhythmia), vagy a vértérfogat csökkenése miatt elégtelen mennyiségű vér áramolhat ki a szívből.
Egyensúlyvesztés
Egyensúlyvesztésről beszélünk akkor, ha bizonytalanság érzés, illetve egyensúlyzavar jelentkezik járás közben. Az okok az alábbiak lehetnek:
Belső fül (vestibularis) betegségek. A belső fül betegségei miatt olyan érzése lehet, mintha lebegne, vagy túl nehéz lenne a feje.
Érzőrendszeri betegségek. A rossz látás, és az alsó végtagok idegkárosodása (peripheriás neuropathia) gyakran alakul ki idősebb emberekben egyensúly bizonytalansághoz vezetve.
Ízületi és izombetegségek. Az izomgyengeség, az osteoarthritis (az ízületek kopásos, fájdalmas) megbetegedése egyensúlyvesztéshez vezethet, ha a teherhordó ízületeket érinti.
Gyógyszerek. Az egyensúlyvesztés bizonyos gyógyszerek szedésnek mellékhatása lehet, így például az epilepszia elleni gyógyszerek, a nyugtatók és az altatók rendelkeznek ilyen mellékhatással.
Bizonytalanság érzés és más szédülékenység
