A szemből kikövetkeztethető diagnózis egyáltalán nem új találmány, hiszen a pásztorok évszázadok óta figyelik az állatok szemét, ha úgy gondolják, valami baja van. Az ókoriak az embereken is kipróbálták a módszert.
A modern íriszdiagnosztika "atyja" egy tizenkilencedik századi magyar orvos, Péczely Ignác, aki állítólag gyerekkorában felfigyelt arra, hogy egy törött lábú bagoly szemében lévő fekete csík folyamatosan halványodik, ahogy a madár gyógyul.
De pontosan mit is vizsgálnak a szemünkön? Az íriszdiagnosztika a szivárványhártyánknak azt a tulajdonságát használja ki, hogy rendkívül érzékeny, a legérzékenyebb része szervezetünknek, így emiatt sokféle nyomot visel betegségeinkről, életmódunkról, sőt még szüleink állapotáról is.
Az írisz minden területe kapcsolatban áll belső szerveinkkel, így a diagnosztának az a feladata, hogy egy speciális lámpa és nagyító segítségével, fényképezőgéppel megörökítse szemünket, amelyet aztán majd egy térkép szerint elemez. A legfelszereltebb központok már külön szoftvert is kifejlesztettek erre.
A szivárványhártyán lévő foltok, csíkok nem konkrétan arra utalnak, hogy valamilyen betegségünk van, hanem csak azt lehet észrevenni, hogy mely szervünk egészséges, és melyik gyulladt vagy "túlműködött". Ezekből lehet következtetni magára a kórra. Elég nagy biztonsággal meg lehet állapítani a gerinc, a prosztata, a szív és a petefészek problémáit, de sajnos pont azt nem lehet kiszűrni a szem alapján, ami talán a legfontosabb lenne: a rosszindulatú daganatok jelenlétét.
De nemcsak maga az írisz, hanem a szem környéke, a ráncok is sok mindent elárulnak, így például a máj, a vese és a szív rendellenes viselkedését mutatják.
Sokszor azt is meg lehet tudni egy ilyen vizsgálatból, hogy a múltbeli betegségeink hogyan hatnak egészségi állapotunkra, mitől kell óvakodnunk.
Bár az otthoni, tükröben végzett szemvizsgálat nem a legmegbízhatóbb, de azért néhány dolgot mi is leszűrhetünk: a világos szemszín oka lehet a felfokozott idegállapotnak, az ingerültségnek, az álmatlanságnak. Ha sötét a szemünk, akkor viszont valószínűleg haljamosabbak vagyunk a fáradékonyságra, lassabb emésztésre, depresszióra.
Azt is figyeljük meg, mennyire tömör szivárványhártyánk szerkezete, ha ugyanis laza, nehezebben épülünk fel betegségeinkből, könnyebben elkapunk bármilyen fertőzést. A tömör szerkezet azonban azt mutatja, hogy nagyon erős immunrendszerünk van, így a szakértők szerint az ilyen emberek nagyon sokáig is elélhetnek.