Mindennapos panasz
A szemszárazság főleg 40 év felett fordul elő, gyakorisága a változó korral járó hormonális hatások következtében nők körében magasabb. Fiatalabbaknál a panaszokat elsősorban az életmódból fakadó tényezők okozzák: számítógép vagy televízió előtt ülve ritkábban pislogunk, ezáltal a könnyfilm nem pótlódik megfelelő ütemben, ami szemszárazságot okoz. A túl száraz szobalevegő, dohányfüst, légkondicionáló, bizonyos gyógyszerek szedése és a kontaktlencse-használat egyaránt hozzájárulhat a tünetek jelentkezéséhez. A probléma többnyire hatékonyan orvosolható nedvességet pótló műkönnyek használatával. Amennyiben mindez kevésnek bizonyul, vagy a panaszok hosszú távon, esetleg más tünettel együtt jelentkeznek, komolyabb kivizsgálásra is szükség lehet.
Sjögren-szindróma
Az autoimmun betegségeknek ma már több megjelenési formáját ismerjük, ezek között is gyakori a szemszárazságot is okozó Sjögren-szindróma – számolt be tapasztalatairól dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont orvosa. A Sjögren-szindróma első tünete rendszerint a szemszárazság, majd ezt követően vagy ezzel egy időben a csökkent nyáltermelődés miatt jelentkező szájszárazság. A tünetekhez társulhat ízületi fájdalom vagy gyulladás, fáradékonyság, esetleg hőemelkedés. A betegség kezeletlen esetben a nyálmirigyek teljes sorvadásával járhat.
Másodlagos fertőzések
A szemeket borító vékony könnyréteg feladata nem csak a nedvesség fenntartása, segítségével biztosítható a szaruhártya oxigén- és tápanyag-ellátása, valamint a bekerülő idegentestek eltávolítása is. A könnyfilm az első védelmi vonalat képezi a bakteriális és vírusos fertőzésekkel szemben, hiánya tehát nemcsak komfortérzetünket csökkenti, de számos egészségügyi probléma kockázatát is növeli. Fertőzések esetén a nyálkahártyák fokozott váladéktermeléssel igyekeznének megszabadulni a kórokozóktól és a kórokozókkal fertőzött sejtektől, így a betegség velejárója a különböző fertőzésekre való hajlam fokozódása is. Jellegzetes panasz, hogy a könnytermelés csökkenésével a betegeknél gyakrabban alakul ki szembetegség, az orr- és szájnyálkahártya szárazsága pedig a légúti fertőzések kockázatát növeli.
Más érintett szervek
A nyálmirigyek csökkent működése nem csak a szemben, szájban okozhat problémát: csökkenhet a hasnyálmirigy enzimtermelése is, ami puffadásos panaszokhoz vezet. A tüdő belső, felületi feszültséget befolyásoló anyagának termelődése a tüdő pusztulását, kötőszövetes átalakulását eredményezheti. A máj epekiválasztása is csökkenhet, az epe visszamaradása a májban pedig súlyos károsodáshoz vezethet. A tartós gyulladás következménye lehet kóros gyulladásos fehérjék felszaporodása, mely a vér sűrűségének – viszkozitásának – megváltozásával jár, és kisérgyulladást idézhet elő. Olykor pedig a csontvelő ellenanyag-termelő sejtjei szabadulhatnak el, ennek már vérképzőszeri következményei is lehetnek. Mindezek alapján azt is mondhatjuk, a Sjögren-szindróma korai felismerése révén több veszélyeztető társbetegséget is idejekorán észlelni lehet.
A kiváltó ok kezelése
A Sjögren-szindróma viszonylag gyakori betegség, közel minden századik embert érinti, elsősorban nők körében fordul elő. A betegség rendszerint lassú lefolyású, a tünetek akár évek alatt, egymást viszonylag nagyobb időbeli eltéréssel követően is megjelenhetnek. A betegek hullámszerűen jelentkező panaszokról számolnak be, ennek oka, hogy a tünetek bizonyos időnként fellángolhatnak, majd átmeneti javulás figyelhető meg, amit rendszerint ismételt állapotromlás követ. Lényeges, hogy az orvosi vizsgálat a betegség fellángolásának, a tünetek erősödésének idején történjen. Ilyenkor vérvizsgálat, valamint a könnytermelést és a nyálmirigy működését vizsgáló diagnosztikai módszerek segítik a diagnózis felállítását. A kezelés elsődleges célja a gyulladásos folyamatok mérséklése. A Sjögren-szindróma jelenleg nem gyógyítható, de kontrollálható betegség. Megfelelő gyógyszerekkel, hosszú távon alkalmazott immunmoduláns hatóanyagú készítményekkel az állapotromlás kivédhető, a szem- és szájszárazság kellemetlen tünetei is enyhíthetők.
