"Soha egyetlen embertársam életéről nem akartam, nem akarok és nem is tudnék lemondani. Más a dolgom a világban." - vallotta Dr. Béres József küzdelmes élete során. Szembeszállt a meg nem értéssel, irigységgel, szakmai féltékenységgel, mert küldetése volt: az emberi élet védelme. Cseppjeinek segítségével százezrek nyerték vissza egészségüket.
A szoboravató ünnepségen a kutató egykori barátja, Búza Barna szobrászművész által készített alkotást Dr. Kapronczay Károly az Orvostörténeti Múzeum címzetes főigazgatója avatta fel. Az igazgató úr beszédében elmondta: "Nagy öröm számunkra, hogy a két éve elhunyt Dr. Béres Józsefnek ezzel a szoborral emléket állíthatunk, hiszen tudományos munkássága, elhivatottsága, önzetlen segíteni akarása, küzdelmes élete miatt már életében közmegbecsülés és tisztelet övezte hazánkban és az egész világon."
A szoboravatáson részt vett a feltaláló fia Dr. Béres József a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke is. "Édesapám 1972-re, hosszú, és következetes kutatómunka eredményeként alkotta meg a később róla elnevezett cseppeket, amellyel hitvallásának megfelelően sok-sok embertársa gyógyulását, egészségének visszaszerzését segíthette. A Béres Cseppet megalapozó tudományos eredményei az 1960-70-es években korát jóval megelőzték és újszerű meglátásait az akkori hivatalos tudomány elutasított, munkáját gátolta. Az idő azonban őt igazolta, készítménye elismert gyógyszerré lett, és 2002-ben, a Béres Csepp megalkotásának 30. évében pedig, az emberek egészségének védelmében kifejtett munkásságáért a legrangosabb hazai tudományos elismeréssel, a Széchenyi-díjjal tűntették ki. A mai szoboravató életművének újabb méltó elismerése."
