A kislány esete egyáltalán nem egyedülálló. Nemrég a harmincöt éves Lena Zavaroni halt bele abba, hogy huszonkét (!) éven keresztül anorexiás volt. Ő azon sztárok közé tartozott, akik egészen kicsi korukban kerültek reflektorfénybe: pénzt, hírnevet, elismerést kapott. Talán túlságosan is sokat, és túlságosan hirtelen. Nem tudott a töménytelen élménnyel mit kezdeni - írja a BBC.
Mindkét esetben a fő bűnös a divat, a pénz, és az a kép, amely mindenhonnan ránk köszön: az, hogy a gyönyörű nő csak vékony lehet.
Az anorexiától minden lányos szülő fél, hiszen nem tudhatja biztosan, az újságokban pózoló manökenek mennyire hatnak a gyerekére: vajon ő is olyan akar majd lenni, mint a modellek? És vajon mire lenne képes ennek érdekében?
Valószínűleg egyre több tinédzser, sőt gyerek képes lenne ezért akár életét is feláldozni. És egyre fiatalabb korban! Egy brit kórházban, a londoni Great Ormondban hat-hétéves gyerekeket kezelnek étkezési zavarokkal. Annyira sok esettel kell megküzdeniük, hogy már külön osztályt is létrehoztak a gyermekanorexiásoknak.
Az evészavarok igazából nem is az ételről szólnak, ezek a betegségek sokkal inkább a fejben játszódnak le - hangsúlyozzák a szakemberek. Elsősorban a pubertás korúak a veszélyeztetettek, az anorexia nervosában szenvedők 95%-a kamasz.
Leginkább azok a lányok hajlamosak koplalni, akik korán érnek, ugyanis nem tudnak megbarátkozni azzal, hogy kezdenek gömbölyödni, kezdenek kialakulni a nőies formák.
A legújabb kutatások szerint genetikai okok is vezethetnek az anorexiához, azonban a pszicológusok azt emelik ki, hogy a legfontosabb a gyermek környezete, a család hozzáállása például ahhoz, ha tizenkét-tizenhárom évesen kicsit dundi a kiskamasz. A családon múlik az is, mennyire tudják elmagyarázni a kislánynak, hogy nem a csontsovány modellek a követendőek, és hogy ő úgy szép, ahogy van.
Néha azonban a támogató család ellenére is őrült koplalásba kezdenek a lányok. Ilyenkor már csak egyet tehetünk: minél hamarabb felismerjük a problémát és szakemberhez fordulunk.
Milyen jelek utalnak arra, hogy gyermekünk anorexiás? Elsősorban természetesen az evési szokásait kell megfigyelnünk. Ha feltűnően kevesebbet eszik, sorozatosan nem kér vacsorát valamilyen ürüggyel, akkor kezdjünk el gyanakodni. Általában ezek mellé erőltetett mozgás is társul.
Ez mind nincs következmény nélkül, kimaradó mestruáció, fázékonyság, fáradtság lehetnek az enyhébb tünetek.
Mindenképpen kérjünk segítséget szakembertől, pszichológustól, orvostól! Ne a mi gyerekünk legyen a következő áldozata egy egészségtelen divathóbortnak!
Sz.F.
