Miért olyan fontos a VO2 max a sportolóknak?
Minél intenzívebb fizikai aktivitást végzünk, annál gyorsabban lélegzünk, hogy oxigénnel tudjuk ellátni az izmainkat. Azt a maximális oxigén mennyiséget nevezzük VO2 max értéknek, amelyet maximális dinamikus terheléskor az adott személy szervezete felvenni képes. Ez a számadat egészen pontosan azt fejezi ki, hogy hány milliliter oxigént szállít és vesz fel a test 1 kilogrammja percenként (ml/kg/min).
Kicsit leegyszerűsítve, ez az ún. relatív aerob kapacitás árulkodik az állóképesség szintjéről. A VO2 max fejleszthetősége genetikailag meghatározott, de nagymértékben függ a fiatalkori sporttevékenységtől is. A legnagyobb fejlődést ugyanis 12-15 éves kor között mutatja, legmagasabb értékét 17-21 éves kor között éri el, és itt nagyjából be is fejeződik a fejleszthetősége. Későbbi sporttevékenységünk során ebből tudunk gazdálkodni: mi adatott meg születésünkkor a génjeinkbe kódolva, illetve mit hoztunk ki ebből 21 éves korunkig?
Hogyan mérik a VO2 max-ot?
A teljesítménydiagnosztikai laboratóriumban végrehajtott V̇O2 max teszt célja, hogy ezt az élettani maximumot meghatározzuk. A mérést spiroergometriával, vagyis gázcsere-analízissel lehet elvégezni futópadon, kerékpár-ergométeren, evezőspadon, különböző sportágspecifikus protokollok szerint. A terhelést rámpaszerűen növelve folyamatosan vizsgáljuk a sportoló légzését, a ki- és belélegzett oxigén illetve szén-dioxid mennyiségét, az ekkor mért legnagyobb oxigénfelvétel lesz a V̇O2 max értéke. A kapott eredmény pedig összehasonlítható a saját előző eredményekkel, illetve az adott sportágra vagy versenyszámra jellemző standardok adataival.
A V̇O2 max teszt jól kapcsolható egy laktátméréses lépcsőteszthez is! A lépcsőteszt maximális teljesítményből meghatározott V̇O2 max értékét (pl. 55 ml/kg/min) érdemes összevetni az élettani V̇O2 max értékével, ebből az aktuális teljesítőképességünk további növelhetőségére kapunk választ. Ha például az előbbi példában szereplő 55-höz képest 67-et mérünk, akkor még jelentős tartalékaink vannak edzhetőség tekintetében – ha viszont csak 57-et, akkor be kell látnunk fejleszthetőségünk korlátait.
Egy érték mind felett?
- A hazai gyakorlatban sokan egyetlen mért értékre alapoznak akár egy egész edzéstervet. Ezzel ellentétben egy komoly teljesítménydiagnosztikai laborban nem egyetlen tesztből szeretnének minden területről információt nyerni, hanem az egyes energiaszolgáltató anyagcsere-folyamatokat külön-külön tesztekkel vizsgálják – hangsúlyozza Fülöp Tibor, a Sportorvosi Központ sportszakmai igazgatója, laborvezetője. - Mivel a teljesítménydiagnosztika magáról a teljesítményről szól, így fontos, hogy a sportolót minél kevesebb zavaró tényező hátráltassa.
Feleslegesen ne kantározzuk fel EKG elvezetésekkel, ne adjunk rá légzőmaszkot, mivel például a lépcsőteszt során, ahol 100 watt kezdő terhelésről 3 percenként 20 wattal növeljük az ellenállást, egy jól edzett, 80 kilós élsportoló akár 1 órán keresztül fog kerékpározni! Az elektródákat leizzadja magáról, a maximális oxigénfelvétele pedig nem lesz maximális. Ez utóbbi mérésére külön vizsgálati eljárás, a 6-8 perces, nem lépcsőzetesen, hanem rámpaszerűen emelkedő terhelésű VO2 max teszt áll rendelkezésre. Szintén a komplex diagnosztikához tartozik, hogy nyugalomban több mindent mérünk, a testösszetételtől kezdve a vegetatív idegrendszer állapotának monitorozásán keresztül a légzésfunkciós paraméterekig, illetve a kiértékelés során is több aspektusból vizsgáljuk a kapott értékeket.
Az így felépülő teljesítménydiagnosztikai eredmények kiértékelésekor javaslat születik az eredmények alapján hiányt mutató területek rendezésére, így például az edzésmunka fő irányvonalainak, mennyiségi és minőségi mutatóinak megváltoztatására, sőt akár személyre szabott edzésterv is készülhet.
(Forrás: Sportorvosi Központ)
