2005-ben a hazai kórházakban egy dietetikusra átlagosan 130 beteg jutott, két évvel később ez a szám 171-re nőtt. Bár a 2007-es egészségpolitikai döntések hoztak változásokat, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) felmérése alapján a dietetikusok munkája még mindig nem vált a betegellátás szerves részévé. A Szövetség szeretné elérni a dietetikusok finanszírozott tevékenységét az egészségügy valamennyi szintjén.
Régen három alapgyógyítási módszert ismertek: a dietetikát, a sebészetet és a gyógyszerészetet. Ma a két utóbbi mellett a táplálkozástudomány háttérbe szorult, pedig ugyanúgy léteznek olyan betegségek, amelyeknél a diéta akár kizárólagos gyógymód lehet ill. az egyéb terápiák mellett hozzájárul a kezelés sikeréhez.
A dietetikus alkalmazása és a dietoterápia költség-hatékony megoldást jelent az állam számára. Hiszen a helyesen táplált beteg gyógyulása gyorsabb ütemben történhet, a szaktanácsadás után, a kórházat elhagyva, a táplálkozásról tanultakat alkalmazva a továbbiakban is "kezelheti" magát a megfelelő étrenddel. A dietetika szempontjából a betegségeket három csoportba sorolhatjuk. Az első csoportba tartoznak azok a betegségek, amikre a diéta az egyetlen kezelési mód (lisztérzékenység, egyes hiánybetegségek, anyagcserezavarok, stb.), vannak olyan kórképek, ahol a dietoterápia a kezelés elengedhetetlen része (cukorbetegség, vesebetegségek, daganatok, stb.). Kiegészítő kezelésként alkalmazzák a táplálásterápiát a májbetegségek, bőrbetegségek, sebek, szemészeti elváltozások, stb. gyógyításában.
A klinikai dietetikusok gyógyításban betöltött szerepe a beteg állapotától függően lehet meghatározó vagy kiegészítő. A táplálkozási szakemberek szakosodhatnak is, létezik például onkológiai, élelmezésvezető dietetikus.
A dietetikus szakma másik költség-hatékony oldala a prevenció. A megelőzéssel foglalkozó dietetikusok a néptáplálkozási, epidemiológiai vizsgálatokban vesznek részt, befolyással bírnak az élelmiszeripari termékfejlesztésekre és az óvodás korban megkezdett egészségnevelés tematikájára is. Több korábbi vizsgálatból kiderült, hogy hosszú távon a megelőzés olcsóbb, mint a terápia, és a betegek gyógyulásában fontos szerepet játszik a helyes étrend. Egy Olaszországban elvégzett kutatás azt mutatja, hogy a túlsúlyos, elhízott betegek lényegesen több gyógyszert fogyasztanak, mint a normál testsúlyúak, Németországban pedig a cukorbeteg gyermekek számának növekedése hívta fel a figyelmet a helytelen táplálkozás veszélyeire. Egy elhízott olasz beteg gyógyszerei évente átszámolva átlagosan 90 000 Ft-ba kerülnek, míg egy túlsúlyos diabeteszes német gyermek kezelése átlag 2,2 millió Ft-ot jelent Németországnak.
Az MDOSZ azt szorgalmazza, hogy a dietetikusok munkája az értékének megfelelő helyre kerüljön mind a kórházak, a szakellátás, az alapellátás ill. a megelőzés szintjén.
Háttér információk a magyarországi helyzetről
A jelenlegi körülmények között Magyarországon a dietetikusnak gyakorta nincs lehetősége részt venni az orvosi viziteken, személyes kapcsolatot kialakítani a betegekkel, pedig a kórházakban a páciensek több mint 50%-a valamilyen diétára szorul. A 2003/3-as európai miniszterek tanácsának rendelete kimondja, hogy a táplálkozási rizikót szűrni kell minden kórházba kerülő betegnél. Ez a gyakorlatban sokszor egy-két percig tartó szűrést jelent, ahol az illetékes szakember (ápoló, orvos) annyit tud megállapítani, hogy szükség van-e táplálásterápiára.
A dietetikus szakmai tevékenységének finanszírozása sem a kórházakban, sem a szakellátásban, sem az alapellátásban nem megoldott. Emiatt a táplálkozási szakember plusz költséget jelent az egészségügy minden szintjén. A Skandináv államokban és Angliában a kórházi élelmezést a dietetikusok felügyelik, biztosítva a folyamatos minőségi betegétkeztetést. A briteknél tíz háziorvoshoz tartozik egy dietetikus, aki rendelőnként rendszeresen hetente 2-3 alkalommal tart tanácsadást. A dietetikai szakellátás a szakrendelőkben sem megoldott, míg például a gyógytornászok tevékenysége OEP által finanszírozott, a dietetikusoké nem.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) 1991-ben alakult meg. 1998 óta kiemelkedően közhasznú szervezetként működik. 1994 óta tagja az Európai Dietetikusok Szövetségének, az EFAD-nak (European Federation of the Associations of Dietitians). Az MDOSZ tagjai főiskolát végzett táplálkozási szakemberek (dietetikusok), akik ma már nem csak az egészségügy különböző területein dolgoznak, hanem jelentős létszámban az élelmiszeripari vállalatok munkáját is segítik. Az MDOSZ olyan programok kidolgozásában és megszervezésében vesz részt, amelyeknek célja a fogyasztók tájékoztatása, illetve az egészséges életmódnak megfelelő táplálkozási gyakorlat és szokások kialakítása pozitív befolyásolás útján.
Mi az MDOSZ célja?- A lakosság egészségi állapotának megőrzése.
- Az egészséges táplálkozási szokások kialakítása és népszerűsítése a lakosság körében.
- A táplálkozással összefüggő betegségek dietoterápiás vonatkozásainak széleskörű megismertetése, elfogadtatása és bevezetése.
