Tavasszal a belső biológiai rendszerünk felébred, megváltozik a hormonális egyensúlyunk, felgyorsul a metabolizmus, és ez egy olyan energianövekedést okoz, amelyet nem hanyagolhatunk el. Ezért javasolt időben ráhangolódni belsőleg-lelkileg is ezekre a nagy változásokra, megpróbálva megfelelően kontrollálni ezeket a hatalmas energiákat. Ellenkező esetben ezek a tavaszi energiák kontrollálhatják a testünket-lelkünket, tavaszi fáradtságot, kimerülést, fokozódó stresszt, esetleg migrénes rohamokat eredményezve.
Tavaszi időszakban az érzelmi diszkomfort érzése és néha a reményvesztettség érzése is növekedhet. A közhiedelemmel ellentétben, amely szerint télen sokkal gyakoribbak az öngyilkosságok, a valóság az, hogy az öngyilkossági hullám áprilisban-és májusban éri el a tetőzést. A szezonális változások okai egyelőre nem ismertek pontosan. Néhány kutató szerint az időjárás, mások szerint a társas kapcsolatok dinamikája, megint mások szerint pedig a gyulladásos megbetegedések emelkedése felelős a trendért. - magyarázza Dr. Albu Mónika pszichológus.
A társadalmi magyarázat szerint az öngyilkosságtól veszélyeztetett embereknek sokkal több kihívással kell számolniuk, amikor az idő felmelegedik, és a társadalmi interakciók száma megnő: ilyenkor azt érzik, hogy eddigi téli izolációjuk mindenkiről elmúlt, saját magukat leszámítva. Ehhez még az is hozzáadódhat, hogy az érezhetően fokozódó tavaszi energiaszint emelkedése stresszorrá válik, amely például major depresszió esetén már túl sok lehet, és bizonyos esetekben tragikus következményekkel járhat.
Mindebből amit következtetésképpen leszűrhetünk magunknak elsősorban az, hogy a „tavaszi lázat” komolyan és őszintén a helyén kell kezelnünk, függetlenül attól, hogy motiváció- és tettvágy növekedésével jár együtt, vagy a csalódás és a kétségbeesés érzelmeit mélyíti el. Azáltal, hogy ezeket a hatásokat tudatosítjuk, fel tudunk készülni az eljövetelükre, meg tudjuk érteni a forrásukat és tervet is tudunk készíteni a megelőzésére-kezelésére. Kérdezzük meg magunktól: Hogyan éljük meg általában ezt a tavaszi periódust? Felfedezünk-e esetleg valamilyen mintázatot a saját életünkben? Mit tanulhatunk előzetes tapasztalatainkból?
A tavaszi nagytakarítással és a húsvéti előkészülettel egy időben szükségét érezhetjük a lelki nagytakarításnak, lomtalanításnak is. Megdermedt, életképtelen helyzetektől való megszabadulásnak, kapcsolataink felfrissítésének, önmagunk és céljaink vakvágányról, normál kerékvágásba való terelésének, mindezt összhangban a természet lüktetésével és újjáéledésével. Ebben az időszakban még inkább előtérbe kerülnek azok a kérdések is, amelyek életünket meghatározzák. Ki vagyunk? Mi a célunk az életben? Milyenek az emberi kapcsolataink? Hogyan szülessünk valóban újjá?
Annak érdekében, hogy ezekre a kérdésekre választ adjuk, el kell indulnunk lelkünk irányába vagyis önmagunkba kell nézünk, befelé kell fordulnunk. A megújulásnak és az újjászületésnek egyik alapfeltétele ez a befelé fordulás. Annak érdekében, hogy életünket boldogabbá tegyük, hagyatkozzunk a megújulásra. Ne feledjük, az ember egyenlő a döntéseivel, a dolgok irányítása a mi kezünkben is van, törekedjünk arra, hogy belső erőnket és a tavasz energiáit is bölcsen használjuk, és ha úgy érezzük, hogy nem boldogulunk egyedül, akkor ne féljünk szakmai segítséget kérni.
Forrás, pszichológuskereso
