Magánszemélyek, saját elmondásuk szerint rosszul alvók, civil kezdeményezést indítottak a jó alvásért. A rossz alvás manapság a 10 leggyakoribb orvosi panasz egyike, ennek ellenére a betegek csupán 12 százaléka fordul orvoshoz. A Pihent Agyúak Társasága (PAT) szemléletváltást sürget az alvással kapcsolatos gondolkodásban. Céljuk, hogy a tartós kialvatlanságtól szenvedők forduljanak orvoshoz, mielőtt problémájuknak súlyosabb egészségügyi, társadalmi, családi és szociális következményei lesznek. Különösen veszélyeztetett az 55 év feletti korosztály, ahol gyakori a belső óra elállítódása, amely azonban ma már helyreállítható.  

Belső óránk is felelős lehet

A kialvatlanságot azért kell komolyan venni, mert az kihat az élet minden területére. A rossz alvás lehet valamilyen komoly betegség jele, de tartósan okozója is. A napi stressztől a lelki problémákon át a szervi elváltozásokig számos oka lehet annak, miért nem tudunk jól aludni. Kevesen tudják, hogy a rossz alvás nem csak egy másik alapbetegség tünete lehet, hanem gyakran önmagában betegség. Ilyenkor a belső biológiai óra elégtelen működése felelős a rossz alvásért és a kialvatlanságért. Azt, hogy valójában mi húzódik a háttérben, csak orvos tudja megállapítani.

A másnapi frissesség a lényeges

„Talán meglepő, de sok esetben az, hogy valaki rosszul alszik, igazából csak nappal derül ki. Álmosság, fáradtság, ingerlékenység, a figyelem, a koncentráló képesség zavara nehezíti a munkát, a tanulást, a társadalmi együttélést. Az alvászavar hátterében számos betegség is meghúzódhat. Ezért az lenne a helyes, ha ezekkel a huzamosabb ideje fennálló tünetekkel háziorvosukhoz fordulnának az emberek." - jelentette ki a kutatás kapcsán Dr. Káposzta Zoltán neurológus.

Fókuszban a pihentető alvás

Az sem mindegy, hogy alvásunk valójában mennyire pihentető. Az alvásszakértők ma már egyetértenek abban, hogy elsősorban nem az a kérdés, ki mennyit alszik. Az alvás mennyisége helyett - mivel mindenkinek más az elegendő - sokkal fontosabb az alvás minősége, azaz hogy alvás közben mennyire képes szervezetünk regenerálódni, mennyire működik pontosan a jó alvásért felelős belső biológiai óránk.

Az egészségmegőrzés mostohagyereke

Az utóbbi évtizedekben Magyarországon is egyre többet foglalkozunk az egészséges életmóddal, ám úgy tűnik, a jó alvás eddig elkerülte a figyelmünket. Pedig a pihentető alvás a kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres testmozgás mellett az egészségmegőrzés harmadik alappillére. Nem is gondolnánk, hogy az alvással kapcsolatos problémák több embert érintenek, mint a cukorbetegség. Mégis, annak ellenére, hogy a felnőtt magyar lakosság 60 százaléka tapasztalt már alvásproblémákat, megdöbbentően kevesen fordulnak közülük orvoshoz.

„A YouGov kutatása jól érzékelteti ezt a jelenséget: a rosszul alvók (60 százalék) közül mindössze 12 százalék fordult orvoshoz az elmúlt egy évben. Pedig ma már számos, viszonylag gyors változást hozó megoldás áll rendelkezésre, így nem kellene tovább szenvedniük a betegeknek." - tette hozzá az eseményen Dr. Vajer Péter háziorvos.

Civil társaság a jó alvásért

A Pihent Agyúak Társaságának (PAT) alapítói olyan magánszemélyek, akik személyesen is tapasztalták, hogy a tartós kialvatlanság nemcsak egészségügyi problémákat okozhat, de veszélyezteti a másnapi munkavégzés minőségét, növeli a balesetek számát, sőt a családi, baráti, munkatársi kapcsolatokat is érintheti. A PAT alapítói úgy vélik, modern társadalmunkban a kialvatlanság olyan egyre gyakoribb probléma, amelyről beszélni kell.

Veszélyeztetett korosztály

Különösen oda kell figyelni a kor előrehaladtával jelentkező alvásproblémákra.

„55 éves kor felett gyakran azért alszunk rosszul, mert belső óránk rosszul jár. Ma Magyarországon az 55 éven felüliek száma hozzávetőlegesen 2,7 millió.  25 százalékuk (azaz kb. 600 ezer ember) esetében nem egy meglévő alapbetegség okozza a rossz alvást, hanem a belső óra elállítódása. Közülük sokan nem is gondolják, hogy az alvási zavaraik valójában kezelendő problémát jelentenek, ezért nem kérnek orvosi segítséget. Pedig a háziorvos ma már tud olyan gyógykezelést nyújtani, amely a hagyományos altatók kellemetlen tompító hatása nélkül beállítja a belső órát, így biztosítja a jó alvást és a másnapi frissességet, kipihentséget. " - állítja Dr. Vajer Péter.

Mivel a nyugdíjkorhatár 65 év, így ez a munkahelymegőrzés szempontjából is kritikus kérdés.

Veszélyeztetett szakmák

Rendkívül fontos a nappali frissesség a folyamatos koncentrációt igénylő foglalkozások esetében. Egy sebész, egy pilóta, egy darukezelő vagy egy buszvezető nem hibázhat, munkavégzés közben „észnél kell lennie". Hosszú távon pedig mindenkinek érdeke, hogy kipihenten tudja ellátni a feladatát, és különösen a válság idején meg is tudja tartani az állását.

„Célunk, hogy szakértők bevonásával végzett, felvilágosító kampányunk segítségével - tájékoztató weboldal, hírlevél, közösségi fórumokon keresztül - rávegyük azt a több százezer rosszul alvó magyar embert, hogy vegyék végre komolyan a problémájukat, és tegyék meg azt a minimális erőfeszítést, hogy felkeresik háziorvosukat." - mondta el a társaság alakuló ülésén Záng Zoltánné.

 A kutatásban 6694 felnőttet (18+) kérdeztek meg. Az országok szerinti megosztás a következő: a felmérésben 2194 fő az Egyesült Királyságból, 1000-1000 fő Németországból, Franciaországból és Lengyelországból, 500-500 fő pedig Csehországból, Magyarországról és Portugáliából vett részt. Az online kérdőív adatait 2009. január 29. és február 10. között rögzítették. A felnőtt lakosságot figyelembe véve (18+) a felmérés reprezentatív minden résztvevő országra vonatkozóan. Az  adatok - ha nincs más forrás feltüntetve - a YouGov Plc.-től származnak. Az európai lakosságra vonatkozó statisztikák a 7 ország átlagát vették alapul.