Életforma.hu

ÉLET-MÓD

Te tudod, mi az a vízkereszt?

Egyre profanizálódó világunkban a hagyományos egyházi ünnepnek számító vízkereszt is lassan csak arra emlékeztet minket, hogy ilyenkor bizony illik leszedni a karácsonyfát. Pedig ennél azért jóval többről van szó. Érdemes egy kicsit elmerülni az ünnep liturgikus mélyrétegeiben, és a hozzá kötődő népi hagyományokban is, melyek mindegyike ráadásul alapvetően különbözik Keleten és Nyugaton.

A nyugati kereszténységben január 6. vízkereszt, a Julián-naptárt használó keleti kereszténységben viszont a karácsony január 7-re esik, így az ortodox hívek tizenhárom nappal később ünneplik meg a vízkeresztet.

Víz. Kereszt. Fotó: depositphotos.com

Az ünnep elnevezése a görög Epiphania Domini-ből erered, jelentése Urunk megjelenése.

Mivel a kereszténység korai évszázadaiban Jézus születésének ünnepe, a karácsony keleten és nyugaton is elkülönült az epifániától, a vízkereszt ünnepe azóta három jelentést hordoz: a napkeleti bölcsek eljövetelét, Jézus megkereszteltetését, illetve csodatételét a kánai menyegzőn.

Teológiai értelemben Jézus Krisztusban Isten jelent meg, az emberek igazi Megváltójaként, az ünnep liturgiája így valójában Jézus hármas megjelenéséről emlékezik meg.

Hármas jelentés

A vízkereszt első jelentése a háromkirályok, avagy a napkeleti bölcsek érkezésének ünneplése. Máté evangéliuma szerint a háromkirályok a betlehemi csillag által vezetve jöttek keletről Judeába, hogy a zsidók újszülött királya előtt hódoljanak. A krónika szerint hárman voltak, Gáspár, Menyhért, Boldizsár. Először Jeruzsálemben keresték a kis Jézust, de Heródes király Betlehembe utasította őket, ahol is meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. A tömjénezés szertartása a napkeleti bölcsek adományára utal.

A vízkereszt ünnepén Jézus megkereszteltetéséről is megemlékezünk.

Az evangéliumi szerint, amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte őt; Jézus ettől kezdve kezdett el tanítani. Megkereszteltetésének emlékére keleten ezen a napon osztották a keresztség szentségét, és áldották meg a vizeket.

Az ünnep harmadikként azt az eseményt örökíti meg, amikor Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta. A házszentelés szertartása is arra emlékeztet, hogy Jézus jelenlétével kitüntette, megszentelte a kánai házat.

Nyugaton így ünneplünk

Krisztus keresztségének emlékére a vízkereszt az ünnepi keresztelések napja, a katolikus egyház ilyenkor tömjént és vizet szentel, innen az ünnep elnevezése.

Az ünnepi népszokások közé tartozott a csillagozás vagy háromkirály-járás hagyománya, a bibliai királyokat megszemélyesítő alakok felvonulása.

Az alakokat - a betlehemezés mintájára - gyerekek személyesítik meg. Legfőbb kellék a csillag, amely mutatja az utat Betlehembe. Jellegzetes viseletük a díszes papírsüveg. Minden esetben eléneklik a szereplők a csillagéneket, melynek utolsó két sora így hangzik: "Szép jel és szép csillag / Szép napunk támad."

Vízkereszt napján szokás a megszentelt dolgok hazavitele. A szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak, így hintettek belőle a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára. A következő januárig üvegben vagy nagy korsóban tartották, ami megmaradt a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték, hogy vize meg ne romoljon. A házakat vízzel és sóval szentelték meg, és a pap krétával írta a szemöldökfára a házszentelés évét és a G. M. B. betűket, melyek a háromkirályokat, azaz Gáspárt, Menyhértet, Boldizsárt idézik meg.

Miben mások az ortodoxok?

Az orosz mikulás - Gyed Moroz - és a Hóleányka Fotó: Pinterest

Január 6-án és 7-én világszerte több millió ortodox katolikus karácsonyozik – majdnem három héttel azután, hogy a nyugati katolikusok megtartották az ünnepet, sőt a szilveszteren is túl vannak.

A különbség abból ered, hogy a keletiek más naptárt használnak, és azt máshogy értelmezik, mint a nyugati katolikusok.

1582-ben XIII. Gergely pápa bevezette az azóta világszerte elterjedt Gergely-naptárt - mi ezt használjuk manapság is.

A naptárreformot eredetileg azért javasolták, hogy a húsvét dátuma közelebb essen a tavaszi napfordulóhoz, így a régi – az ortodox katolikusok által ma is használt – naptárhoz képest az ünnepek 13 nappal előrébb csúsztak. Köztük volt a december 25-ei karácsony is.

Az ortodox katolikusok a hagyományok szerint böjtöt tartanak karácsony előtt, míg meg nem jelenik az első csillag az égen, mint annak idején a bölcseknek. A hagyományos köszöntés ilyenkor a családban és barátokkal a “Krisztus megszületett!” amire a “Dicsőség neki!” fordulattal válaszolnak.

Karácsony napján már nem tart a böjt; sokan pedig már Szenteste éjszaka elmennek az éjféli misére, ám elég a január hetedikei reggeli misén megjelenni.

A nyugati katolikusokkal ellentétben az ortodoxoknál nem szokás a karácsonyi ajándékozás, ezeket ők inkább december 19-én, Szent Miklós napján vagy újév éjszakáján adják át egymásnak.

Ortodox rítus  Fotó: depositphotos.co

Azokban az ortodox országokban, melyek átvették a Gergely-naptárat, mint Bulgária vagy Görögország, a papok gyakran feszületet dobnak a folyókba és tavakba, melyekért a hívők lebuknak a jeges vízbe, hogy újra felhozzák azt.

Farsang: a megelevenedő néphagyomány

Bár a koronavírus terjedése ellen hozott intézkedések miatt a nagyobb megmozdulások (így a farsangi mulatságok) megtartása is kérdéses lehet az idei évben, azért érdemes összeszedni, miből is áll, ez a jórészt népi gyökerű ünnepségsorozat.

A farsang a vízkereszttől húshagyókeddig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik.

A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül.

Alapvetően a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és tavasz jelképes küzdelmének megjelenítése is. Hossza változó, rítusai és hiedelmei főként a farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó három utolsó farsangi napra vonatkoznak.

Egy nem annyira vészes Mohács  Fotó: depositphotos.com

Ez a télbúcsúztató karneváli időszak, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”, ilyenkor rendezik meg például a mohácsi busójárást is. A farsang a párválasztás és az esküvők időszaka is volt, mert a nagyböjt időszakában már nem lehetett menyegzőket tartani.

A bálokon és táncmulatságokon számos eljegyzésre is sor került. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként azt a kalapjára ki is tűzte. A farsangvasárnap utáni hétfőn tartották az asszonyfarsangot, amikor a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulathattak.

Általános velejárója a farsang ünneplésének a rítusok termékenységvarázsló jellege, a kender, vagy éppen a szőlő megvarázslása a farsangi ételmaradékokkal.

Jellegzetes farsangi ételek: a káposzta, a disznóhús és persze az elmaradhatatlan farsangi fánk.


Minden második európai többet mozogna, de az időhiány visszatartja

Minden második európai többet mozogna, de az időhiány visszatartja 

Az európai felnőttek 55 százaléka úgy érzi, többet kellene mozognia, miközben 45 százalékuk számára a szabadidő hiánya jelenti a legnagyobb akadályt.
Új lehetőségeket nyithat a technológia a szív- és érrendszeri egészség tudatosabb követésében

Új lehetőségeket nyithat a technológia a szív- és érrendszeri egészség tudatosabb követésében 

Minden dobbanás számít, mégis sokszor csak akkor kerül a figyelem középpontjába a szív- és érrendszer egészsége, amikor valamilyen tünet jelentkezik.
5 helyzet, amikor jól jöhet egy kis segítség a mindennapokban

5 helyzet, amikor jól jöhet egy kis segítség a mindennapokban 

A kisbaba érkezése a legnagyobb öröm egy család életében, ez az új helyzet azonban számos új feladattal is együtt jár.
Így támogathatod a testedet pörgős hétköznapokon is

Így támogathatod a testedet pörgős hétköznapokon is 

A munkanapok gyakran egymásba folynak: reggeli rohanás, megbeszélések, határidők, edzés, bevásárlás, majd kezdődik minden elölről.
6 jel, hogy a bőrápolási rutinod már kevés lehet önmagában

6 jel, hogy a bőrápolási rutinod már kevés lehet önmagában 

A rendszeres tisztítás, hidratálás és fényvédelem minden jól felépített bőrápolási rutin alapja.
6 tévhit a sima bőrről, amit ideje elfelejteni

6 tévhit a sima bőrről, amit ideje elfelejteni 

A sima bőr sokak számára az ápoltság és a szépség egyik jelképe, mégis rengeteg tévhit kering a szőrtelenítésről és a bőrápolásról.
Férfiak teljesítményének növelése alkalmi készítményekkel

Férfiak teljesítményének növelése alkalmi készítményekkel 

A férfiak számára fontos, hogy az intim helyzetekben magabiztosak legyenek, de előfordulhatnak olyan pillanatok, amikor szükségük lehet egy kis támogatásra.
A bőrápolás új korszakát hozza el a longevity és a PDRN

A bőrápolás új korszakát hozza el a longevity és a PDRN 

Az elmúlt években alapjaiban változott meg mindaz, amit az anti-agingről gondolunk.
A hajhullás kezelése: miért ne hagyja figyelmen kívül?

A hajhullás kezelése: miért ne hagyja figyelmen kívül? 

A hajhullás számos nő számára jelent kellemetlen és zavaró problémát.
Az ízületvédelem fontossága: mit tehetsz fiatalon a porckopás ellen?

Az ízületvédelem fontossága: mit tehetsz fiatalon a porckopás ellen? 

Gondoltál-e már arra, mennyi törődést igényelnek az ízületeink?