Felgyorsult világ, lelassult emberek
A 3. évezred elejére életmódunk -már az 50 évvel ezelőtti helyzethez viszonyítva is - nagymértékben megváltozott. Általánossá vált, hogy "kényelmesebben" élünk, sokkal kevesebbet mozgunk, és többet fogyasztunk, mint amire szervezetünknek- az aktivitási szintje mellett -igénye lenne.
Az ebből adódó egészségügyi problémák (elhízás, szív-érrendszeri-, daganatos megbetegedések, stb.) kapcsán napjainkban egyre több előítélet és találgatás lát napvilágot arra vonatkozóan, hogy ezek kialakulásáért különböző élelmiszerek a felelősek. A tévesen elterjedt "egészséges illetve egészségtelen étel" felosztás helyett a dietetikus szakma szeretne "tiszta vizet önteni a pohárba", ezért közzéteszünk egy kisebb felmérést, amelyben számok nyelvén kifejezve lehetővé válik a különböző étkezési lehetőségek, ételek összehasonlítása.
Egyéni életvitel
Sokakban talán fel sem merül, hogy testünk energia- és tápanyag szükségletét alapvetően befolyásolja a nemünk, a korunk, a testtömegünk (ezen belül az izomhányad), a magasságunk, fizikai aktivitásunk, de kihat rá az alvásidőnk, valamint testünk állapota is.
Élethelyzetek
Vannak időszakok életünk során, amikor szervezetünk megváltozott állapota, vagy a módosuló életkörülmények következményeként másképpen étkezünk, illetve mozgunk, mint azelőtt.
Nők esetében gyakran láthatunk példát erre terhesség idején, amikor a hormonális hatásra kialakuló "megkívánás" és -étkezésre valamelyest enyhülő - émelygés miatt lesz a szükségesnél indokolatlanul nagyobb az energiabevitel. A szülést követő szoptatási időszakban viszont inkább már az újszülött életritmusához igazodó - saját igényeket háttérbe szorító - rendszertelen, kapkodó étkezés jelent gondot az anyukáknál, amely akár hízás mellett is tápanyaghiányos állapot kialakulásához vezethet. A felcseperedő, új ízekkel ismerkedő apróság mellett, a későbbiekben nem ritkán a tányéron hagyott maradékok eltüntetése eredményez a nőknél felesleges súlygyarapodást.
Van, aki aktív sportolást abbahagyva, vagy a dohányzásról való leszokást követően kénytelen először szembesülni a túlsúly problémájával. Akár egy munkahelyváltozás is teremthet olyan helyzetet, amelynél az addigi gyaloglást felváltja az autózás, a lépcsőzést a liftezés, s ezzel az energiafelhasználás lecsökken, aminek hosszú távon meglátszik majd a következménye: többet nyomunk a mérlegen.
Korunk előrehaladtával szintén változnak szükségleteink, melyhez igazodnunk kell:
Alapanyagcserénk, amely a szervezet életfunkcióinak (pl. állandó testhőmérséklet) fenntartásához szükséges energia, 30 év felett tízévenként átlag 2-4 %-kal csökken. Tehát pl., aki számára 30 évesen még napi 2000 kcal volt az ideális, annak 40 évesen már csak 40-80 kcal-val kevesebbet célszerű fogyasztania, vagy többet kell mozognia, ha súlyát meg akarja őrizni.Talán sokak számára elhanyagolhatónak tűnik ez a csekély energiakülönbség, de ha arra gondolunk, hogy elég rendszeresen, naponta csak 100 kcal-val több energiát juttatni szervezetünkbe, mint ami indokolt lenne (pl. 4-5 db keksz, vagy 3-4 szelet kolbász, 2 dl üdítő formájában), egy év során ez 5 kg súlytöbbletté növi ki magát.
A választás szabadsága
A lassan gyarapodó kilók következménye egy idő után már nemcsak esztétikai, hanem egészségügyi probléma is, melyből egyedüli kiutat az életmódváltás jelent. A kúra-jellegű megszorítások és korlátozások helyett a hosszú távra szóló tervezésben segít, ha átgondoljuk a legfontosabb változtatási pontokat.
Ideális esetben napunk legnagyobb energiahányadot képviselő, s egyben -mivel többnyire otthonunkon kívül költjük el -legnehezebben befolyásolható étkezése az ebéd. Az adott kereteken belüli döntés azonban ekkor is a mi kezünkben van, ezért fontos mérlegelni.
Nézzük meg néhány konkrét példán, hogy ebédre milyen étkezési lehetőségek, ételek közül választhat egy irodai munkát végző városi ember.
A felvillantott alternatívákból kitűnik, variációk sora állhat rendelkezésünkre ahhoz, hogy igényeinknek megfelelő menüt állítsunk össze, miközben sok esetben nincs jelentős különbség az otthon elkészített és az éttermi ételek energiaértékei között. Ami alapvető fontosságú azonban, az a változatosság és az adag kérdése. A mennyiség ugyanis sokszor nem látványos, hanem rejtett formában lépi túl a kívánt kereteket. Egy ráadás öntet például nagymértékben megnövelheti az adott étel energiaértékét
Forrás: Táplálkozás és Tudomány (hírlevél) 2007. április