1. Sose tartsuk értelmetlennek vagy céltalannak az életet, mert nem az.
2. Mindhalálig ápoljuk kapcsolatainkat: fölfelé, befelé, kifelé (Istennel, önmagunkkal, az emberrel illetve a természettel)
3. Ne idegenkedjünk az újtól. Vagy növekszünk, vagy zsugorodunk. A természet nem ismeri a stagnálást.
4. Mindvégig foglalkozzunk azzal, amivel foglalkoztunk, vagy azzal, amivel mindig szerettünk volna, de nem futotta időnkből.
5. Kössünk barátságot a fiatalokkal, különösképpen gyerekeink gyerekeivel, a harmadik generációval.
6. Többet törődjünk az élőkkel, mint a holtakkal.
7. Beszélgessünk, ne csak beszéljünk. ( A jóízű vitatkozás is jobb a némaságnál.)
8. Mosolyogjunk sokat és sokszor- a humor vonzó, a keserűség taszító.
9. Óvakodjunk a tétlenségtől és a stresszeket okozó túlerőltetéstől.
10. Barátkozzunk meg az öregséggel mint az Isten elvonókúrájával.
Forrás: Gyökössy Endre: Öregedés-öregség. Lelki jelenségek és zavarok c. kötetből
V.K.