1. Sose tartsuk értelmetlennek vagy céltalannak az életet, mert nem az.

2. Mindhalálig ápoljuk kapcsolatainkat: fölfelé, befelé, kifelé (Istennel, önmagunkkal, az emberrel illetve a természettel)

3. Ne idegenkedjünk az újtól. Vagy növekszünk, vagy zsugorodunk. A természet nem ismeri a stagnálást.

4. Mindvégig foglalkozzunk azzal, amivel foglalkoztunk, vagy azzal, amivel mindig szerettünk volna, de nem futotta időnkből.

5. Kössünk barátságot a fiatalokkal, különösképpen gyerekeink gyerekeivel, a harmadik generációval.

6. Többet törődjünk az élőkkel, mint a holtakkal.

7. Beszélgessünk, ne csak beszéljünk. ( A jóízű vitatkozás is jobb a némaságnál.)

8. Mosolyogjunk sokat és sokszor- a humor vonzó, a keserűség taszító.

9. Óvakodjunk a tétlenségtől és a stresszeket okozó túlerőltetéstől.

10. Barátkozzunk meg az öregséggel mint az Isten elvonókúrájával.

Forrás: Gyökössy Endre: Öregedés-öregség. Lelki jelenségek és zavarok c. kötetből 

V.K.