Az étkezési intelligencia fogalma leginkább az élelmiszer-pazarlás jelensége okán merül fel. Sokunknak ugyanis eszünkbe sem jut, hogy mennyi étel végzi végül a kukában és mennyi problémát okozunk ezzel nem csak társadalmi szinten, de a környezetvédelem terén is. A NÉBIH 2019-es tanulmánya szerint ma az ételpazarlás az egyik legjelentősebb környezeti probléma: az ételek egyharmada kárba vész, és ez a kidobott ételmennyiség felel a kibocsátott üvegházhatású gázok 10 százalékáért. Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer kerül a kukába, amely a környezeti terhelés mellett azt is jelenti, hogy kárba vész az a rengeteg értékes munka és alapanyag, amelyek az élelmiszerek előállításához szükségesek.
Kilenc zacskó keksz
Nincs elég baja mostanában az embernek, még itt van ez is! Jogosan merül fel sokakban hasonló gondolat. A jó hír azonban az, hogy bárki tehet ennek a rossz tendenciának a visszaszorításáért, csupán némi figyelem és tudatossá szükséges hozzá. Mielőtt kifogásokat keresnénk, gondolkodjunk el azon, hogy tulajdonképpen milyen szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen ételek és élelmiszerek tekintetében többségében el vagyunk kényeztetve. Lehetőségünk van mindent megvenni a boltokban, szinte csak hibátlan áruk között válogathatunk, bármit el tudunk készíteni, amit csak megkívánunk. Minden adott hozzá, hogy változatosan és bőségesen étkezzünk, a két-három napos ételekhez pedig gyakran már nincs gusztusunk. Legyen tehát ez a kiindulópont. Tovább haladva érdemes megismerkedni Tristan Stuart nevével és munkásságával, ő az a brit író és fenntarthatósági aktivista, aki először használta az étkezési intelligencia kifejezést, ami tulajdonképpen a kevesebb vagy nulla ételkidobásra való törekvést takarja. A téma szakértője már évek óta hangoztatja az ételpazarlás megszüntetésének fontosságát és nem csak azért, mert a világ egyes részein rengetegen éheznek, hanem azért is, mert nagyban hozzájárul egy élhetőbb világ megteremtéséhez. Szerinte arról, hogy elképesztő mennyiségű étel végzi a kukában, nemcsak a háztartások tehetnek, de mindenképpen felelősségük van benne. Egyik előadásában például stílusosan, egy élelmiszerlánc szemeteséből kivett, még bontatlan, kilenc zacskó keksszel szemléltette a folyamatot. Ez a kilenc zacskó keksz szimbolizálta a gazdaságban megtermelt összes élelmiszert. Egy zacskó még a termelési folyamatban elveszett valamilyen feldolgozási probléma, az infrastruktúra hiánya, a tartósítás vagy a tárolás hibája miatt. Három zacskó eleve takarmányozási céllal készült, kettő pedig a szemétben végezte, vagy a boltban, vagy pedig otthon, mert nem használták fel időben. Miért is nem? Mert nem volt elég szép a külseje, vagy mert veszített valamennyit az élvezeti értékéből. Ha utánaszámolunk, kiderül, hogy a kilencből összesen csak három adag került ténylegesen fogyasztásra és hat csomag ment veszendőbe. Sokkoló számok nem?
https://www.youtube.com/watch?v=cWC_zDdF74s
Spórolás és megelőzés
Természetesen a túlzott fogyasztásnak és a pazarlásnak nem csak mi vagyunk az okai, hanem a túltermelés is. Nem titok, hogy elértük bolygónk teljesítőképességének határát, ennek ellenére a gazdasági versenyben nincs megállás, az utolsó erőforrásainkat is felhasználjuk többek között arra, hogy még több élelmiszert gyártsunk. Nem elég, hogy mindent beborít a műanyag, folyamatosan csökken az erdők és a zöldterületek száma, növekszik a hőmérséklet és a gázkibocsátás, ráadásul egy világjárvány közepén ülünk, még itt van ez a probléma is. De mi lenne, ha kicsit másként tekintenénk erre az időszakra? Ideje lenne, ha nemcsak a saját bajunkon gondolkodnánk el, de a globális problémákon is. Folyton azt halljuk, hogy semmi nem lesz már a régi. Ez az állítás magában foglalja azt is, hogy más megoldásokat, nézőpontokat kell találnunk. És mikor, ha nem most?
De mit is jelent ez hétköznapi nyelvre lefordítva? Mindenekelőtt spórolást és megelőzést. Az Unilever nemrég készített egy felmérést, amely szerint 10 magyar család bőven eltarthatna egy tizenegyediket a kidobott élelmiszerek mennyiségéből. Szerencsére az emberek nagy része ezt hallván, abszolút nyitott a megoldásokra. Kiderült, hogy a racionális típusok inkább a spórolást választanák, az érzelmi alapon döntők pedig a pazarlást megakadályozó tippeket próbálnák ki. Persze cselekvés helyett hajlamosak vagyunk egymásra mutogatni, cégek a vásárlókra és fordítva. Pont ezért egyre több vállalat szólal fel a túltermelés, túlfogyasztás ellen és számtalan szervezet, alapítvány is a pazarlás minimalizálásán dolgozik. Hazánkban ilyen például a Munch.hu elnevezésű platform, melynek célja, hogy általuk az éttermek, pékségek, boltok és szállodák kedvezményesen értékesítik az el nem adott, de jó minőségű ételeket. Az ételmentő közösséghez bárki csatlakozhat a weben vagy applikáción keresztül, így kedvezményesen vásárolhatja meg a jó minőségű, ám fel nem használt ételeket. Angliában már évek óta sikeresen fut a Feeding the 5000 elnevezésű projekt, melynek keretében kidobásra ítélt, de még jó minőségű termékekből főznek olyan közösségi eseményekre, ahol az ételpazarlás problémájára szeretnék irányítani a figyelmet. Nemrég már a Netflixen is elindult egy új fajta főzős műsor, Best Leftover Ever! címmel, melynek célja szintén az étel újrahasznosítása. Ebben a versenyzők maradékokból készíthetik el fogásaikat, ezzel is ösztönözve a nézőket az élelmiszerek, ételek további felhasználására.
A megbarnult banán és a lejárt tojás esete
Ennyi okoskodás után jogosan merül fel a kérdés: Mégis mit tehetünk? Biztosan sokakkal megesett már, hogy kidobta azt az egy megbarnult banánt, nem használta fel az összes tojást a dobozból, vagy nem volt kedve megenni a hűtőben felejtett maradék spagettit. A következőkben összegyűjtöttünk néhány hasznos és könnyen alkalmazható tanácsot az ételhulladék csökkentése érdekében.
Tervezzünk előre!
Nemcsak időt és energiát, de pénzt is megtakarítunk azzal, ha a családnak vagy önmagunknak megtervezzük a heti menüt. Így sokkal praktikusabban és gyorsabban megy majd a bevásárlás is.
Főzzünk recept szerint
Ezt nem csak azért ajánljuk, mert oldalunkon számtalan szuper receptet találsz, hanem azért is mert a receptek segítségével könnyebben ki tudjuk számolni, hogy miből mennyire lesz pontosan szükségünk. Ha csak megsaccoljuk a vásárolni kívánt mennyiségeket, biztosan marad felesleg, ami előbb, vagy utóbb megy a kukába.
Fogadjuk meg az idősebbek tanácsait
Szüleink, nagyszüleink vagy épp a szomszéd néni biztosan átéltek már ínségesebb időszakokat, éppen ezért ők bizony jobbak a fiatalabbaknál a tudatos élelmiszer felhasználást terén. Rengeteg praktikát, trükköt ismernek az élelmiszerek helyes tárolását, feldolgozását, újrahasznosítását illetően. Érdemes velük elbeszélgetni a témáról.
Vásároljunk piacon, termelőktől és csomagolásmentes boltokban
Nyilván egyszerűbb mindent egy helyen beszerezni, de hosszú távon megéri a fáradtságot, hiszen így nem csak a felesleges csomagoló anyagokat tudjuk elkerülni, de képesek leszünk mindenből csak és kizárólag annyit venni, amennyire épp szükségünk van. A legtöbb nagyáruházban ugyanis rengeteg termék csak már előre kiporciózott adagokban érhető el.
Listázzunk!
Mindig írjunk bevásárlólistát, mert így csökken az impulzusvásárlás esélye. Persze nem kell hozzá kockás füzet, rengeteg alkalmazás is van már erre. És ha igazán profik akarunk lenni, csoportosítsuk a termékeket, mondjuk, kerüljenek külön oszlopba a friss, a fagyasztott és a tartós szárazáruk.
Figyeljünk a dátumokra!
Nézzük meg a minőség megőrzési időt, és ha tudjuk, hogy az adott terméket hamarosan felhasználjuk, vegyünk olyat, aminek közelebbi a lejárati dátuma. Így ugyanis megakadályozhatjuk, hogy az adott áru élelmiszer-hulladékként végezze már a boltban.
Fagyasszunk!
A maradékot ne a hűtőbe tegyük, válasszuk inkább a fagyasztót, így tovább eltart és biztosan nem romlik meg. A dobozokra érdemes ráírni, hogy mit tartalmaznak és azt is, hogy mikor készült a benne található étel.
Ajándékozzuk el, amire nincs szükségünk
Többször megtettem már, hogy ha valamiből több lett a kelleténél, vittem belőle az apukámnak vagy felajánlottam a szomszédomnak. Ettől nem csak mi érezzük majd jobban magunkat, de ők is.
Még több cikk a témában:
