A túlsúly, az elhízás sajnos ma már nem csak a felnőtteket sújtja, egyre több a túlsúlyos kisgyerek is. Ennek következményeként pedig azok a betegségek, amelyek valaha csak a felnőtteket érintették, már gyermekkorban is megjelennek, így például a 2-es típusú diabétesz. A túlsúly a felelős ugyanakkor a szív- és érrendszeri megbetegedésekért, a magas vérnyomásért is. Magyarországon szakemberek létrehozták az „Első 1000 nap programot” annak érdekében, hogy szakmai és civil szervezetek segítségével minél több édesanyához és egészségügyi dolgozóhoz juttassák el az üzenetet: számos felnőttkori betegség, probléma, így a túlsúly kialakulásának kockázata helyes csecsemő- és gyermekkori táplálással csökkenthető. Ma már egyre több szakmai szervezet ismeri fel, és képviseli az elhízás elleni harc jelentőségét, így a közelmúltban a WHO (Egészségügyi Világszervezet) a felére csökkentette az ajánlott napi cukorfogyasztást, hazánkban pedig a közétkeztetési rendszer átalakításáról született miniszteri rendelet.
Az intézkedések időszerűségét egy korábbi hazai kutatás is alátámasztja. A Magyar Gyermekorvosok Társaságának koordinálásával végzett komplex táplálkozási vizsgálat már 2010-ben kimutatta, hogy gond van az 1–3 éves korosztály étkezésével. A napi energiabevitel megfelelő volt: az 1–2 évesek esetében kevéssel az ajánlás (1350 kcal) alatt, 2–3 évesek esetén kevéssel felette. Az energiához azonban nem a megfelelő forrásokból jutnak hozzá a gyerekek: a magyar kisdedek esetében túl magas a zsír-, a fehérje-, a koleszterin- és a sófogyasztás, valamint a cukorból származó energiabevitel. A napienergia bevitel 30 százaléka már ebben az életkorban zsiradékból származik, a szénhidrátból származó energián belül pedig a hozzáadott cukorral bevitt energia meghaladja az ajánlott 10 százalékot. Ezzel szemben az ajánlott napi mennyiség alatt marad az élelmirost-, a kalcium-, a cink-, a D- és C-vitamin-, valamint a folsav- és vasbevitel.
A kutatás alapján a gyerekek mindennap fogyasztanak gyümölcsöt, 47% százalékuk napi háromszor, a szülők szerint. A legtöbb gyümölcsöt Sopron, Baranya és Tolna megyében fogyasztják a gyerekek a szülők állításai szerint. A zöldségek fogyasztása kisebb mértékű, azonban a szülők 56,8 százaléka úgy nyilatkozott, hogy napi kétszer ad a gyermekének zöldséget. A legtöbb zöldséget Zala megyében fogyasztják, de Sopron és Komárom-Esztergom megye, valamint Budapest is az élbolyban található.
Még mindig kevés halat esznek a gyerekek. Bár a szülők tudják, hogy a hal fontos D-vitamin-forrás lehet, de csak 5,2%-uk mondta azt, hogy hetente többször is fogyaszt kisgyermeke halat, míg 53% állítja azt, hogy gyermeke soha, vagy nagyon ritkán eszik halat.
A kutatásból kiderült: négyből egy szülő gondolja úgy, hogy gyermeke viszonylag gyakran fogyaszt édességet, de a megkérdezettek fele nyilatkozta, hogy rendszeresen ad gyermekének gyümölcslevet vagy egyéb édesített üdítőket. Ebből arra lehet következtetni, hogy a szülők ezeket nem tekintik édességnek, a valóságban azonban cukortartalmuk miatt egyértelműen növelik a gyerekek napi szénhidrátbevitelét.
A probléma megoldásáért a legtöbbet természetesen a szülők tehetnek. A közelmúltban mintegy 3500 édesanya megkérdezésével fejeződött be a Nutricheq-kutatás, amelynek eredményei azt mutatják, hogy bár a szülők tisztában vannak az egészséges táplálkozás alapelveivel, mégis úgy érzik, van még mit tenniük e téren. „A kutatásban a Magyar Védőnők Egyesülete is részt vett, mert fontosnak tartjuk, hogy felmérjük, mit is gondolnak az édesanyák az egészséges táplálásról, és mi a valóság ehhez képest” – mondta Csordás Ágnes, a MAVE elnöke. Hozzátette, hogy örömmel látják a kutatás eredményét, hiszen ez sok területen, például a zöldség és gyümölcsfogyasztásban előrelépést mutat. „Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy sokat kell még tennünk, amíg az egészséges táplálkozás alapelvei mindenhol megvalósulnak. Ezért örömmel üdvözöljük a közétkeztetési törvény módosításait, amelyek már a bölcsődében is meghatározzák, miből mennyit fogyaszthatnak a gyerekek.”
