Az intézményrendszer átalakítása a kormány felelőssége. Az állam viszont senki helyett nem tud egészséges lenni. Az egészséges életmód választása ezért alapvetően az egyes emberek felelőssége, ezen a területen, a kitűzött célok elérésének érdekében, az állam és az emberek újfajta együttműködésére van szükség.
Az új miniszteri megbízott, dr. Ábrahám Attila kinevezésével az intézményi reformhoz hasonló, minőségi változást eredményező lépést tesznek. Az új megbízott feladata a népegészségügyi programok hatékony koordinálása, a népegészségügyi célkitűzések elérése érdekében összehangolt és eredményes stratégia végrehajtása lesz.
Eszközök:
Az új miniszteri megbízott szakértői munkacsoportot irányít. A munkacsoportba a népegészségügy területén komoly tapasztalatokkal rendelkező szakemberek dolgoznak, elsősorban az OTH és az OEFI jelenlegi állományából. Az új miniszteri megbízott hatáskörébe kerül a népegészségügy témaköréből minden olyan kérdés, amely kezdeményező megközelítést, az állam, illetve a lakosság fokozott közreműködését igényli, míg a biztonságos ellátás biztosítását szolgáló hatósági ellenőrző és szankcionáló feladatkör továbbra is az ÁNTSZ hatáskörében marad. A miniszteri megbízott feladata a háttérintézményekkel, valamint a civil kezdeményezésekkel történő hatékony együttműködés is.
2. A népegészségügyi célok meghatározása
A Nemzeti Népegészségügyi Program legfontosabb elvárásként azt fogalmazza meg, hogy a magyar népesség születéskor várható élettartamának közelítenie kell az Európai Unió országainak átlagához. A Program kiemelt prioritása az elsődleges megelőzés. Ezen belül elsősorban a következők:
Aktív testmozgás elterjesztése:
A rendelkezésünkre álló adatok alapján a magyar lakosság több mint 50 százaléka mondható túlsúlyosnak. Riasztó, hogy a túlsúlyosak aránya a 18 év alatti korosztályban is közel 20 százalékos. A túlsúlyosság ilyen módon az egyik legáltalánosabb "népbetegség", s a leggyakoribb rizikófaktor.
A túlsúlyosság általában akkor alakul ki, ha a szervezet tápanyagbevitele nagyobb, mint a felhasználása, s a fölösleg raktározásra kerül. Ennek megakadályozására jó eszköz a mozgásban gazdag életmód.
A rendszeres testmozgás azonban nemcsak az elhízás megelőzése miatt lényeges. A mozgás növeli a szervezet ellenálló képességét, oldja stresszt, növeli a terhelhetőséget, segíti a szervezet öntisztulását, erősíti az önképet - röviden, mind fizikailag, mind mentálisan egészségesebbé és ellenállóbbá teszi az embert.
Az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése:
Az elhízás elleni küzdelem másik fontos területe az egészséges táplálkozás. Az ezzel kapcsolatos programok fő célja az egészséges tápanyagok, és étkezési kultúra ismertségének és népszerűségének növelése, hiszen a táplálkozási szokások megváltoztatásával egészségesebbé tehető az emberi szervezet, és egy sor rizikófaktor (magas vérnyomás, koleszterin, vércukor, a vér kémhatásának változása, a szervezet ionegyensúlyának eltolódása, a kevés rost stb.) kiküszöbölhető.
A terület kiemelkedő kérdése az iskolai gyermekétkeztetés. Tovább kívánják folytatni a Gyermekbarát Büfé Programot, és tervezzük az iskolai menzák szabályozását is.
A dohányzás visszaszorítása:
Jelenleg évente körülbelül 30 ezer ember hal meg a dohányzás következtében. A dohányzás felelős a tüdőrákos megbetegedések 95 százalékáért, és a COPD megbetegedés 90 százalékáért, de kiemelt rizikófaktor a szív-, és érrendszeri betegségeknél (szívinfarktus, stroke, trombózis stb.) is.
A kormány eltökélt szándéka, hogy a dohányzás elleni küzdelem egyik hatékony eszközeként 2009. január 1-ig törvényben tiltja meg a zárt, nyilvános helyeken való dohányzást. Ezzel párhuzamosan azonban más lépések is indokoltak, amelyek kidolgozása a miniszteri megbízott hatáskörébe tartozik. Ilyenek: a leszokást segítő programok általánossá tétele és támogatása, a prevenciós és kampánytevékenység.
Az alkohol-, és drogprevenció:
Az ország lakosságának közel 10 százalékát érinti az alkoholizmus. A droghasználattal szemben a leghatékonyabb védelem a korai prevenció. Ezért kiemelten fontosnak tartjuk, hogy tovább szélesedjen az iskolai drogprevenciós programok köre, valamint a fiatalok számára - akár anonim módon rendelkezésre álló - segítő helyek száma.
Szűrőprogramok:
Az egészséges élet védelmének kulcspontjait a rendszeres, szakmailag indokolt szűrőprogramok jelentik. Ezeket két csoportba sorolhatjuk.
a. Az újszülött-, csecsemő-, és gyermekkori szűrések.
Nagyon fontos, hogy gyermekeinket már az életük kezdetén képesek vagyunk megvédeni egy sor később jelentkező problémától. A gyermekeket ma is egy sor, már kötelezően előírt szűrés védi, indokolt azonban ezek rendszerét időről időre átgondolni, és korrigálni.
b. Népegészségügyi szűrések
Ezek között kiemelkedő szerepet kellene játszania a rendszeres időközönként (2-3 évente) ma is kötelező - ám többnyire elhanyagolt - háziorvosi szűrésnek, mert ez adhatná az alapját a felnőtt kori (népegészségügyi) szűrések rendszerének.
A szűrések további fontos területe a rákszűrés, amelyek közül a méhnyakrák szűrés és az emlőrák szűrés már ma is általánosan igénybe vehető. (Mára az ország egész területe telepített emlőszűrő állomásokkal lefedett: 38 diagnosztikus és terápiás háttérrel is bíró Komplex Mammográfiás Központ és 7, csak szűrési kapacitással rendelkező Mammográfiás Szűrőállomás, mindösszesen 45 ún. mammográfiás szűrőhely működik.) A béltraktus rákjainak (elsősorban a vastagbél-, és végbélrák) szűrése pedig bevezetés előtt áll. (A szájüregi és gégerákok szűrését a háziorvos is meg tudja oldani, a tüdőrák szűrésére már kidolgozott, de még tesztelés alatt álló módszer van.) A szűrésekkel kapcsolatos kiemelten fontos tevékenység a szűrések népszerűsítése. Ezzel kapcsolatban sikeresnek mondható kezdeményezés a Liliom Program, amely évről évre népszerűsíti a méhnyakrák szűrést. Az emlőrák szűrés népszerűsítésének hatására 2002 és 2003 között 544.410 asszony, azaz a meghívottak mintegy 41%-a jelent meg vizsgálaton. A második szűrési ciklusban, 2004-2005-ben a részvételi arány kismértékben csökkent: a meghívottak 37.2%-a - jelent meg, viszont az első szakaszhoz képest kevesebb lett a nagy, "elhanyagolt" daganatok aránya.
Az utóbbi 4 évben a "kiszűrtek" közül 4680 emlőműtétet végeztek és 3180 esetben találtak rosszindulatú daganatot. A műtétileg igazolt jó és rosszindulatú elváltozások aránya a második szakaszban ismét kedvezőbbnek bizonyult.
3. A programok forrásai
Az anyagi forrásokat a TÁMOP biztosítja:
A bizonyítékokon alapuló egészségfejlesztési alapismeretek kidolgozása az oktatás különböző szintjei és különböző korosztályok számára:
500 millió forint (2013.-ig 1 milliárd forint)
Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok:
6 milliárd forint (2013.-ig 23,6 milliárd forint)
Szűrőprogramok országos kommunikációja:
900 millió forint (2013.-ig 2,5 milliárd forint)
Koragyermekkori (0-7 év) program:
500 millió forint (2013.-ig 2,5 milliárd forint)
Összesen:
7,9 milliárd forint (2013.-ig 29,6 milliárd forint)
