Az új intézmény megkönnyítheti a tbc által napjainkban leginkább fenyegetett hajléktalanok körében is - az egyszer már szinte teljesen legyőzöttnek tekintett, de manapság újabb kihívásokkal jelentkező - súlyos kór visszaszorítását.
Köszönhetően a múlt század 50-es éveiben kötelezővé tett tüdőszűrésnek, valamint a tüdőgyógyászati osztályok, tüdőgondozók és újabban a támogató civil szervezetek tevékenységének a felkutatás, a diagnosztika, a kezelés és a gondozás terén, hazánkban az elmúlt évtizedekben - a kilencvenes évek első felét kivéve - folyamatosan csökkent a tuberkulózisban megbetegedettek száma. 2007-ben már csak 1740 új beteget fedeztek fel, ami 100 000 lakosra csupán 17 új megbetegedést jelent. Ezzel Magyarország felzárkózott a fejlettebb nyugat-európai országokhoz.
Miért válik ismét aktuálissá a védekezés?
Globalizálódott világunkban még most, a XXI. század első évtizedében is komoly fenyegetést jelent a tuberkolózis járvány. Csak Európában évente 400-450 ezer új megbetegedést és 60-65 ezer körüli tbc-hez köthető halálesetet regisztrálnak, a világon pedig ennek több mint tízszeresét. A probléma súlyosságát mutatja, hogy a WHO Európai Régiójának egészségügyi miniszterei tavaly ősszel külön Nyilatkozatot tettek közzé a tuberkolózisról, amelyben - összefoglalva a Régióban tapasztalható legnagyobb problémákat, hiányosságokat - kötelezettséget vállalnak a fennálló helyzet sürgős és átfogó javítására.
A tuberkolózis(melynek márc.24-én van a Világnapja) világviszonylatban tapasztalható újbóli előretörésének számtalan oka van:
A legfontosabbak közé tartozik, hogy a kezelés esetleges hibái, de még inkább a betegek együttműködésének hiányosságai (helytelen, rendszertelen és nem kellő ideig tartó gyógyszerszedés) miatt egyes tbc-baktériumok, baktériumtörzsek ellenállóvá válhatnak az alkalmazott gyógyszerrel, vagy akár a kezelésben szóba jövő több készítménnyel szemben is. Fokozza a veszélyt a HIV-vírus, illetve az AIDS, melyek különösen fogékonnyá teszik a szervezetet a tbc-fertőzésre; továbbá az, hogy az elmúlt évtizedek során sem új gyógyszert, sem új oltóanyagot nem fejlesztettek ki, aminek legvalószínűbb oka, hogy a tbc által elsődlegesen fenyegetettek sehol a világon nem tartoznak a fizetőképes rétegek közé.
Amint azt a tbc itthoni előfordulási mutatói tanúsítják, Magyarországon jelenleg elég jó a helyzet, biztonságos az ellátás. Egyfajta veszélyforrást a tuberkolózissal erősen fertőzött keleti országokból hazánkba betelepülni vágyók, vagy itt munkát vállalók jelenthetnek, miután - személyiségi jogi okok miatt - nemrégiben eltörölték kötelező szűrésüket. A legjelentősebb gondot pedig a hajléktalanság okozza, mert az állandó otthon nélkül élők körében sokkal gyakoribb a betegség előfordulása; életvitelük miatt náluk áll fenn leginkább a nem megfelelő gyógyszerszedés- és ezáltal a gyógyszer-rezisztencia kialakulásának, a hosszan elhúzódó gyógyulásnak, valamint a visszaesésnek az esélye.
Az ünnepélyes megnyitót követően, március 28-án egy tudományos konferencia keretében, szakemberek közreműködésével előadásokat hallhatnak a meghívottak többek között; A tuberkulózis aktuális járványügyi helyzetéről, jelentőségéről; A Nemzeti Referencia Laboratórium szolgáltatásairól
Helyszín: Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet, Mikrobiológiai Laboratórium Budapest, XII. kerület Pihenő út 1.
A tüdőgyógyász szakma elengedhetetlennek tartja, hogy újra kötelezővé váljék a migránsok tbc- és AIDS szűrése; a szakma ezzel kapcsolatos kezdeményezését az emberi jogok országgyűlési biztosa eddig nem támogatta. Az eddigiektől eltérő szabályozást kíván a tuberkulózis-megbetegedések felkutatása és kezelése a hajléktalanok körében is.
