A hagyományos kínai orvoslás (TCM) másként közelít a betegséghez, mint a nyugati orvoslás. A TCM elmélete szerint az emberi testben lejátszódó folyamatok egymással összefüggenek és a környezettel állandó kölcsönhatásban vannak. Ez a felfogás nagyrészt azon a filozófiai elméleten alapul, mely szerint az emberi test bonyolult és kifinomult, egymással kapcsolatban álló rendszereket tömörítő kis világegyetem.

Napjainkban az évszázadok óta használt gyógynövényekből készült termékek azonban nem minősülnek sem élelmiszernek, sem gyógyszernek.  Besorolásuk jelenleg nem egyértelmű, nemcsak a gyártók, hanem a szakhatóságok számára sem.

A jelenleg hatályban lévő szabályozások sok esetben nehezen értelmezhetők - például a hagyományos kínai orvoslásban rendszeresen használt gyógyteák esetében. A jelenleg Magyarországon hatályban lévő, a hagyományos kínai orvoslást érintő szabályozás (11/1997. (V.28.) NM rendelet) azonban nem veszi figyelembe a legfrissebb Európai Uniós jelentéseket, irányelveket. Éppen ezért sürgető a szabályozás harmonizációja az Európai Uniós előírásokkal, hangsúlyozza Dr. Chen Zhen TCM szakértő.

Ezt kívánja megoldani az Európai Unió Bizottsága által a hagyományos növényi gyógykészítmények meghatározása kapcsán készített legfrissebb jelentés, amely javaslatot tesz egy harmadik, eddig nem ismert szabályozási kategória, a gyógynövényekből készült termékek kategóriájának létrehozására.  

A javaslat egyik újdonsága az úgynevezett egyedi követelmények bevezetése, ami lehetővé tenné, hogy a Nyugat-Európában már több éve, akár évtizede engedélyezett és használt gyógytermékek - a minőség, a biztonságosság és a hatékonyság elveinek megőrzése mellett - hasonló elbírálásban részesüljenek az unió fiatalabb tagállamaiban is.

.