Az érdeklődők a csűrökben és a parasztházaik udvarain színes programot láthatnak, a népszínművek a vidéki élet zsánerképeit jelenítik meg. A rögtönző színjátszásra épülő vásári komédia és a nagy múltú magyar bábjáték hagyományai bizonyára mindenkit magával ragadnak majd.

Természeten nem marad el Pünkösdhöz kapcsolódó népszokások felelevenítése sem. Pünkösdvasárnap a pünkösdölőt mutatják be, amely egy bőség és termékenységvarázsló, adománykérő szokáscselekvés volt egykor. A pünkösdi királyválasztás a fiatalok versengő játéka, amelyben a helyi közösségben a tekintély és a velejáró kiváltságok megszerzése a cél. Ezt a versenyt Pünkösdhétfőn a közönség körében hirdetik meg, és a fizikai erőt, jó egyensúlyérzéket, kézügyességet és kitartást igénylő próbáknak évről évre sok-sok felnőtt és gyerek aláveti magát. A megmérettetés minden esetben a közönség lelkes biztatásával zajlik. A győztes, ha valódi királyságot nem is, de szellemes ajándékot nyerhet.

Az utcaszínházi fesztivál hátterét Magyarország legnagyobb, 100-120 kézműves résztvevőt felvonultató kirakodó vására adja, amelyen valamennyi megye népművészeti egyesületei képviseltetik magukat. Kaphatók itt szőttesek, ruhák, cserépedények, fából készült játékok és konyhai eszközök, kosarak, koszorúk, gúzsok, bőrből készült szíjak, táskák, lábbelik, kések, kupák, merített papír, gyapjútermékek, szőrmék, kézi készítésű gyertyák, réz-, gyöngy-, bőr-, fa- és csontékszerek, rönkbútorok, népi hangszerek, aszalt gyümölcs, szilvalekvár, birsalmasajt, mézeskalács, perecek. A vásári hangulatot erősítik az árusok közé települő lacikonyhák. A helyben sütött kürtőskalács, mézes lepény vagy kenyérlángos mellett a vendéglátók sátraiban sült kolbász, pecsenyék és egyéb vásári ételek készülnek.

Forrás: Arteregó