Természetesen, ő maga is elől jár a dologban, hiszen 26 éve házasságban él, és négy gyereke van. Ám a hírből az is kiderül, hogy ez egy "akciós" hétre vonatkozó felszólítás, korántsem minden hétre és napra szól.
Bizalmasabb baráti körben és internetes oldalakon kutakodva, arra is választ kaphatunk(?), hogy hazai pályán egy "normális" párkapcsolatban, heti hány szeretkezés számít átlagosnak, "ideális" mennyiségűnek? (A "normális" alatt a folyamatos, hosszabb ideje tartó és nem a ritkán összefutó, ám annál intenzívebb lefolyású kapcsolatok értendők.)
Egy netes fórumon nagy igazságokat olvashattam. Íme néhány csemege, a hozzászólásokból:
"Ez vérmérséklet függő :) Van olyan pár, aki hetente 1x, maximum 2x csinálja, de vannak olyanok is, akik minden nap többször. Ahogy múlik az idő egy kapcsolatban, úgy csökken (sok esetben) a szexelések száma is."
"Vannak, akik bár párkapcsolatban/házasságban élnek megtartóztatják magukat és csak gyermeknemzéskor bújnak össze. Ez is normális..."(?)
"Mi 13 éve vagyunk házasok,14 éve ismerjük egymást, de a szex ugyan olyan mint régen. Általában két naponta szexelünk,de van úgy hogy mindennap,akár többször is!Attól is függ, hogyan dolgozunk!De az tuti ennyi idő után is ugyanolyan SZERELMESEK vagyunk egymásba!Ugyanúgy kívánjuk egymást!"
"Azt hiszem ez változó... elvégre 2 emberen múlik az esetek nagy részében. Van mikor annyi a szabadidő, hogy elmegy "vele" az egész nap. Máskor meg egy hétig semmi, mert úgy jön össze. A rendszeresség hiányzik leginkább, de lehet akkor meg unalmas lenne? Így mindig van egy kis vágyakozással teli szünet."
"Kívánom én is az asszonyt, de mire beér a hálószobába, már alfában vagyok!:))
Mikor átlépem a lakás küszöbét, a munkahelyi problémákat kint hagyom!
Viszont én lennék a legboldogabb, ha a fáradságot is így meg lehetne oldani."
Számos dolog befolyásolhatja a szeretkezések gyakoriságát: meghatározza az életkor, a fizikai és lelkiállapot, a kapcsolat "hevessége" és időtartama, a szexuális neveltség, a holdjárás, a gyerekek száma...stb. és még mennyi minden, amire csak úgy ráfogjuk...
Vannak felmérések és statisztikák a gyakoriságra vonatkozóan, ám hogy kinek, mennyi az elégséges egészséges, - azt mindenki maga dönti el. Nem kell tehát kétségbe esni, sem szégyenkezni, ha ritkán esik meg... No de dicsekedni sem illik a túlzott mennyiséggel! Mert ugye itt is a minőség a fontos...!
Én mindenesetre elmentem a vasárnapi misére, hátha a helyi pap is valami hasonlókra buzdít, mint tengeren túli társa.
Sajnos az itteni atya csak az önmegtartóztatásról prédikált... 
