A tanárnő mint minden vizsga első percében megkérte a diákokat, hogy írják fel a papírra a nevüket, és a szakot, miközben arra lett figyelmes, hogy a pink diáklány buzgón jelentkezik. Az első éves feszengő lány feltette azt a kérdést, amire senki sem számított: "Elnézést kérek! Évszak?" Az összes diák fulladozott a nevetéstől, a lány pedig egyáltalán nem értette, hogy miért...
A tanárnő azt válaszolta, hogy igen, az évszakot kell felírni, a hónapot, napot, Duna vízállását Paksnál, a Barátok közt tegnap esti epizódjának 5 soros összefoglalóját és a műkörmöse mobilszámát...Gondolta, ennyi baromságra csak veszi a lapot, de tévedett. Csak az tűnt fel neki, hogy míg a többiek a kérdésekre várnak, ő már buzgón ír. És láss csodát: minden adatot megkapott, kivéve a vízállásjelentést, mert arra azt írta: "Tudom ám, hogy ez beugratós kérdés, mert Paks a Tisza mellett van."
A legszomorúbb az egészben, hogy ennek a lánynak diplomája lesz...
Magyarországon és a fejlett világ számos országában diplomás-túltermelés van. Legfőképpen azért, mert már bárhova be lehet kerülni, bárkinek lehet diplomája, ha van egy biztonságot nyújtó család a háttérben, aki hajlandó fizetni a gyereke tanulmányait. Ilyenkor sokan azt gondolják, hogy lehet egy ilyen diák elvégzi az egyetemet, de biztos nem fog munkát találni. Ez óriási tévedés: ahogy bekerült az egyetemre, úgy kap majd egy kényelmes állást is az ilyen...
De meg kell említeni azokat a diákokat is, akik vért izzadva végzik el az egyetemet. Egyre gyakrabban hallom, hogy friss diplomásként nem tudnak sehol elhelyezkedni. A legtöbb tanár általában azt tanácsolja, hogy egyetem alatt érdemes gyakorlatra menni. Azonban ha valaki jó eredményeket szeretne produkálni, nem biztos, hogy képes napi négy órát dolgozni egy cégnél, ráadásul ingyen. Arról nem is beszélve, hogy semmi garancia nincs arra, hogy felveszik a diákot, ha letelik a gyakorlati időszak. Ez egy olyan ördögi kör, melyből nagyon nehéz kilépni.
Hazánkban a diplomás munkanélküliek aránya a regisztrált, nyilvántartott munkanélküliek között meglehetősen kicsi, alig három százalék. Valóságos arányuk azonban ennél valószínűleg lényegesen nagyobb. A diplomások ugyanis nagyobb részben mulasztják el a munkaügyi szerveknél való jelentkezést, mint a nem diplomások. Ez elsősorban annak a következménye, hogy az utóbbiak még esetenként reménykednek abban, hogy a munkaügyi szervek segítségével majd munkához jutnak. A diplomások sokkal kevésbé. Másrészt azzal is összefügg, hogy a munkaerőpiacon egy diplomásnak nagyon rossz ajánlólevél a munkanélküliség, ezért sokan közülük igyekeznek azt eltitkolni.
Jelenleg én is egyetemre járok, és sajnos hasonló történettel magam is találkoztam, mint azt leírtam az előbbiekben. Bosszant, elkeserít, felháborít...! Az ismert mondás: Megszoksz, vagy megszöksz...Én tovább izzadok az egyetemen, és bízom benne, hogy mindenki azt kapja, amit megérdemel...
