Ma már a betegnek joga van dönteni saját kezeléséről, és az idős betegek életminőségét jelentősen javítja, ha döntésüket tiszteletben tartják. Ennek érdekében eddig az orvosok próbálták megbeszélni a beteggel, hogy milyenek a betegség – például az előrehaladott időskori elbutulás – kilátásai, valamint kezelési lehetőségei. Kiderült azonban, hogy a vizuális bemutatás javítja a kommunikációt, általa a betegek teljeskörű ismeretekhez jutnak. Angelo Volandes vezetésével a Massachusettsi Közkórház kutatói arra keresték a választ, hogy az előrehaladott demenciás beteget bemutató videofelvétel segíti-e a betegeket a jövőbeni kezelés kiválasztásában.

200 egészséges 65 év feletti résztvevőnél vették fel az alapvető adatokat, úgy mint kor, nem, rassz, iskolázottság és családi állapot. Felmérték a betegek egészségi állapotát, és pontozták az előrehaladott demenciával kapcsolatos tudásukat. Ezek után két csoportra osztották a résztvevőket: mindkét csoport meghallgatta a betegség leírását, ám az egyik csoport ezt követően kétperces felvételt nézhetett meg, melyen egy előrehaladott időskori elbutulásban szenvedő beteget láttak. Ezek után újra felmérték a résztvevők betegséggel kapcsolatos ismeretanyagát. A videós csoportban ezen felül rákérdeztek a felvétel döntést segítő hatására is. Három kezelési cél közül lehetett választani: élethosszabbító ellátás (bármi áron), korlátozott ellátás (törekvés a fizikai funkciók megőrzésére), vagy komfort kezelés (cél a maximális kényelem és a fájdalomcsillapítás).

A kizárólag szóbeli tájékoztatást kapó 106 beteg közül 68-an (64 %) választották a komfort kezelést, 20-an (19 %) a korlátozott ellátást, 15-en (14 %) az életmeghosszabbító kezelést és hárman (3 %) nem tudtak határozni. A videofelvételt megnéző 94 beteg közül 81-en (86 %) százalék döntöttek a komfort kezelés mellett, nyolcan (9%) a korlátozott kezelés mellett és négyen (4%) az élethosszabbító kezelés mellett. Ebben a csoportban mindössze egy beteg (1 %) nem jutott döntésre. A komfort kezelést választók inkább a fehér, iskolázott, jó egészségi állapotú és egészségtudatosabb résztvevők közül kerültek ki. A videocsoport tagjai magasabb átlagpontszámot értek el a betegséggel kapcsolatos ismeretanyagot felmérő teszten is. Hat hét elteltével újra felmérték, ki milyen kezelést választana. A kontroll csoportból elérhető 94 résztvevő (89 %) közül 27-en (29 %) változtatták meg döntésüket, míg a videocsoportból elérhető 84 résztvevő (89 %) közül mindössze öten (6 %). A videót a résztvevők szívesen fogadták, mint döntést segítő eszközt. A szerzők szerint a videó nem csak a demenciával kapcsolatos döntést könnyíthetné meg, hanem segíthetne az olyan területeken is, mint például az előrehaladott stádiumú rákos megbetegedések.

forrás: www.medipressz