A légszomj akár nyugalomban is jelentkezhet. Leggyakrabban ilyenkor valamilyen tüdő- vagy szívbetegség okozza a panaszt. Ha a fulladás gyakran jelentkezik, és orvoshoz fordulunk ezzel, akkor nem árt, ha a lehetséges okokkal is tisztában vagyunk.
Egészségeseknél fellépő hirtelen kialakult fulladás esetén azonnal gondolni kell valamilyen allergiás reakcióra, és az így kialakult gégevizenyőre.
Emellett gyakran félrenyelés is okozhatja, főként a gyermekeknél kell erre jobban odafigyelni. A játék hevében képesek sok mindent a szájukba venni pl.: kis játékfigura, cukorka, bab, mogyoró, amelyek könnyen lecsúsznak és akár a légutakba is kerülhetnek.
A megnövekedett oxigénigény esetén, mint az erős fizikai munka és a magas láz, illetve a csökkent oxigénkínálatkor egyaránt gyakori tünet. Oxigénhiányos állapot felléphet nagy tengerszint feletti magasságokban, valamint ha sok ember tartózkodik kis helységben (lift).
A leggyakoribb okokat mégis a légzőrendszer betegségei közt kell keresnünk. Ha a mellkas- tüdő- rekeszrendszer tágulékonysága csökken, akkor restrictiv légcserezavarról beszélünk. Ennek hátterében lehet a mellkas derformitása, bordatörés, izombetegség, rekeszbénulás, tüdőfibrózis, tödőpangás, mellkasi folyadék, magasán álló rekesz, féloldali rekeszizom-bénulás.
Ebben az esetben, csak terhelésre jelentkezik a légszomj, nyugalomban ritkán. Azonban ha súlyos az elváltozás, akkor a panasz már kisebb fizikai terhelésre is jelentkezhet. A másik légcsere zavar, az obstuctiv elváltozás, amelyet a légutak szűkülete vagy elzáródása okozza. A leggyakoribb tüdőbetegségek ilyenkor a krónikus obstructiv tüdőbetegség (COPD), asthma bronchiale (asztma), daganat, sugárterápia utáni heges szűkület.
Dohányosok, szívbetegekA negyven év feletti dohányosok 50 százalékánál ez okozza a fulladást. Ilyenkor gyakoribb, hogy már nyugalomban is fullad a beteg, amely terhelésre csak rosszabbodik. A tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás, légmell, tüdőembólia egyik jellegzetes tünete a légszomj.
A tüdőbetegségek mellett a másik kiemelkedően fontos ok lehet a keringési elégtelenség miatt kialakult nehézlégzés. A bal szívfél elégtelensége esetén a tüdő pangásossá válik és a légzési munka megnő, s ez okozza a fulladásérzetet. A keringési elégtelenség első szakaszában még nyugalomban panaszmentes a beteg. Későbbi szakaszban a megszokottnál kisebb terhelésre is már nehézlégzés jelentkezik, és emellett gyakori a száraz köhögés is.
Súlyos szívelégtelenségben már nyugalomban is van nehézlégzés. A beteg piheg, csak ülni képes. A fekvő helyzetben jelentkező légszomj felülésre javul. Ilyenkor a szív nagy terhelés alatt van, és a visszaáramló vérmennyiséggel nem tud megbirkózni, ezért pangás alakul ki a tüdőben. Az éjszaka hirtelen fellépő nehézlégzés oka lehet billentyűbetegség és szívkoszorúér elmeszesedés.
Légszomjat idézhet elő még nagyfokú vérveszteség vagy súlyos vérszegénység, súlyos anyagcsere elváltozás (coma diabetikum, coma hepaticum), a pajzsmirigy megnagyobbodása, pajzsmirigy túlműködés és veseelégtelenség is. Központi idegrendszeri elváltozások (gyulladás, daganat, koponyasérülés) is okozhatnak nehézlégzést. Nagyon ritkán lehet a hátterében kalcium- vagy magnéziumhiány is. Ha semmilyen szervi elváltozás nincs, akkor gondolni kell mindig valamilyen pszichés megterhelésre (félelem, feszültség, stressz, pánik, depresszió) is.
Kivizsgálása:
