Ez a megbetegedés korábban főleg a mediterrán területeken fordult elő, de ma már Magyarországon is veszélyezteti a kutyák és macskák egészségét. Leginkább a nagy tavaink és folyóink mellett, azok árterületei mentén az ország több településén fordul elő. Az ország észak-keleti és déli régiójában, Budapesten és Pest megyében valamint az észak-dunántúli megyékben gyakoribb a megbetegedés előfordulása. Az első estet, mely itthon fertőződött meg 2009-ben írták le először. Azóta egyre gyakrabban akad fenn az állatorvosok szűrővizsgálataikor. A laboratóriumba küldött vérminták esetében 2009-2014 között 17%-os gyakoriságot (PraxisLab) találtak, ami ahhoz képest, hogy korábban itthon ismeretlen volt ez a megbetegedés igen gyors növekedést és terjedést mutat. Hátterében a globális felmelegedést feltételezhetjük. Klímakutatók szerint 10 évente valamivel több, mint 6 km a területi eltolódás mértéke. Egyes kutatók szerint az utazási szokások megváltozása és elsősorban a kelet-nyugati tranzitforgalom is szerepet játszhat benne.
A kórokozó szívféreg szaporodásához a szúnyog kell. A rovar vérszívásakor a fertőzött kutyából származó féreg lárvája a szúnyogba, majd onnan egy újabb vérszíváskor egy másik, még egészséges állat testébe kerül, ott fejlődik ki, megkezdi parazita életmódját és szaporodását. A Dirofilaria immitis, azaz a szívféreg lárvái a szervezetben vándorolnak és végül a nagyobb tüdőerekbe és a szívbe jutnak. A paraziták ott akár 30 cm hosszúra is megnőhetnek és 7-10 évig is élősködnek a szervezetben.
Májusban az esősebb és melegebb idő beköszöntével a szúnyogok megkezdik vérszívó, parazita típusú életüket. Nálunk három szúnyogféle hordozhatja a lárvákat. Ismert az úgy nevezett egyhetes szabály, mely szerint egy kiadós esőt követően nagyjából 7 nap múlva kelnek ki lárvájukból a szúnyogok. Ezek aztán hatalmas rajokban támadják meg a melegvérű élőlényeket, elsősorban a reggeli és kora esti időszakokban, leginkább az árnyékos, szélmentes területeken. A szúnyogok egyébként nemcsak fonálférgeket, hanem más kórokozókat is terjeszthetnek, ezért a kullancsokhoz hasonlóan egyre nagyobb figyelmet követel a szúnyogok elleni védelem, és a szúnyogcsípés elkerülése, megakadályozása.
A csípéstől számított első 6-7 hónapban a fertőzött állat tünetmentes, azonban a szívféreg felnőtt alakjainak kifejlődésével súlyos problémát, gyakran halált okoznak. Kedvencünk fáradékonnyá válik, majd keringési, légzőszervi és szívpanaszok lépnek fel. A fertőzést okozó parazitát egyik beteg állatról a másikra terjesztik a szúnyogok, de az ember is megbetegedhet.
Ránk nem jelent halálos veszélyt a szívféreg, mivel a lárva nem tud teljesen kifejlődni az emberi szervezetben. Nálunk a féreg a tüdőbe is bekerülhet, ahol gócos elváltozásokat okozva elpusztul. A gócok megnehezíthetik a diagnosztikát: mellkasi röntgen alkalmával más elváltozásoknak tűnhetnek.
Egy gyors vérvizsgálat elárulja, hogy kedvencünk fertőzött-e. Ezt érdemes fiatal állatnál félévente, később pedig évente elvégeztetni. Erre figyelmeztet több nemzetközi állatorvosi szervezet is. Negatív vizsgálati eredmény birtokában a kutyán további megelőző kezelést javasolt alkalmazni a betegség terjedésének megakadályozása, és a kutya egészségének védelme érdekében. Pozitív lelet esetén hosszan tartó, kockázatos és költséges kezelésnek nézünk elébe, legyen szó akár gyógyszeres, akár műtéti beavatkozásról, melyet mindenképpen jobb lenne inkább megelőzni.
A fertőzés gyógyszeres kezelése igen költséges (tizenötször is drágább lehet, mint a megelőzés) ráadásul a kutya egészségére nézve is kockázatos lehet. A megbetegedés elkerülésének legbiztosabb módja a szúnyogcsípés megakadályozása és a szívféreg fertőzés elleni megelőző kezelés alkalmazása, amellyel a szívféreg lárvákat lehet elpusztítani. A szívférgesség terjedését a megfelelő eszközökkel meg lehet állítani!
A szúnyogcsípés további veszélyeiről itt olvashatsz!
