Dr. Gerevich József pszichiáter szerint, a stresszre adott válaszaink fejleszthetők, ami többek között azért is fontos, mert a szív- és érrendszeri megbetegedések egyik komoly rizikófaktora a stressz. Meg kell tanulnunk kezelni a hétköznapi stressz helyzeteket, hogy mi tudjuk uralni őket, és nem fordítva.
Alapvetően a stressz a lehető legpozitívabb hatással van testi és lelki egészségünkre, - mondja a pszichiáter. Nélküle nem fejlődnénk egészségesen, teljesítőképességünk is jóval szerényebb lenne. A probléma mindig ott és akkor kezdődik, ahol, és amikor túl sok vagy szokatlan minőségű stressz hatás ér minket, mert nem vagyunk erre felkészülve, nincsenek kialakult válaszaink, így ezeket nem, vagy csak nehezen tudjuk feldolgozni.
A túl sok vagy szokatlan jellegű stressz hatásra csakúgy, mint általában a stressz hatásokra, szorongással és a szimpatikus idegrendszer izgalmával reagálunk. - jelenti ki Dr. Gerevich József. Ha a stressz meghaladja feldolgozó-képességünket, akkor szorongás alakulhat ki, amely akár önálló betegség is lehet. Emellett depresszió és olyan pszichoszomatikus betegségek is kialakulhatnak, mint a gyomor- és nyombélfekély, a szívinfarktus, vagy a magas vérnyomás.
Napjaink nagy részét a munkahelyünkön töltjük. A túlmunka, a betarthatatlan határidők, a rossz munkahelyi légkör vagy az elégtelen értékelés - mind-mind stressz hatásnak tekinthető. Milyen megküzdési stratégiák léteznek? - kérdeztük a professzort.
Amennyiben lehetséges, változtathatunk környezetünkön, vagy éppen saját magunkon. Megoldást jelenthet a tárgyalás, a kompromisszum megkötése, mások meggyőzése vagy a konkrét cselekvés. A különböző stressz helyzetekhez való alkalmazkodás akkor a legsikeresebb, ha minél több megküzdési készséggel rendelkezünk, és rugalmasan tudjuk ezeket használni. - felelte a szakértő.
Lelki egészségünk, személyiségünk ereje és épsége alapfeltétel ahhoz, hogy megfelelően reagáljunk a stressz hatásokra. A személyiség egyik képessége az úgynevezett coping reakció, azaz stressz-leküzdő képesség, amely tréninggel fejleszthető. Ezzel tudjuk a legjobban kivédeni a közlekedési dugók, a magánéleti gondok, vagy a környezeti ártalmak okozta stressz hatásokat is. - teszi hozzá Dr. Gerevich.
Majd így folytatja: - Ha nincs lehetőségünk tréningen részt venni, akkor is módot kell találni, hogy csökkentsük a stressz hatást. Az egyik lehetőség, hogy változtassunk környezetet akár átmeneti, akár tartós jelleggel. Ennek keretében változtathatunk munkahelyet, lakóhelyet, akár országot is. Adott esetben elegendő lehet, ha olyan környezetbe kerülünk, ahol kevesebb és elviselhetőbb a stressz. Ennek felismerése, és a döntés rajtunk áll. Ha súlyos stresszválasz-képességzavarral, tehát személyiségzavarral küzdünk, pszichiátriai betegek vagyunk, akkor az történik, amit Sylvia Plath írt le az Üvegbura című regényében: "Bárhol járjak is, egy párizsi kávéházban, Bangkok kikötőjében vagy a New York-i Manhattan-ben, mindig ugyanaz az üvegbura borul rám, mindig a saját áporodott levegőmet szívom". Ilyen esetekben elengedhetetlen a tudatos és módszeres személyiségváltozás pszichiátriai kezelés, pszichoterápia révén.
