Megosztja az embereket a kötelező szülőtartásról szóló jogszabály – derül ki a 4Life Direct megbízásából készült országos reprezentatív kutatásból. A megkérdezettek mindössze 9 százaléka véli úgy, hogy a szülők eltartása mindenképpen a gyermek feladata, a válaszadók majd fele pedig csak akkor érzi ezt jogosnak, ha a szülő megfelelően nevelte gyermekét. A felmérésből az is kiderült, hogy csak a magyarok 4 százaléka bízná idősotthonra hozzátartozói gondozását, ugyanakkor kétharmaduk elképzelhetőnek tartja, hogy saját maga később idősotthonba költözzön. Eközben az elmúlt években folyamatosan nőtt az időskorúak számára tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben ellátottak száma – egyre nagyobb terhet róva a fenntartókra –, a befolyt térítési díjak pedig a működési költségek felét sem fedezik.
A 4Life Direct 2016 októberében készíttetett felmérésben azt vizsgálta, hogyan vélekednek a magyarok a kötelező szülőtartással kapcsolatos jogszabályról, illetve reális opcióként tekintenek-e az idősotthonokra hozzátartozóik, illetve saját maguk későbbi ellátása kapcsán.
A felmérés eredménye szerint a válaszadók többsége (56 százaléka) – egyetért a kötelező szülőtartásról szóló – nyáron elfogadott, jelenleg újabb módosítás előtt álló jogszabály lényegével, azonban azt feltételekhez kötné. 47 százalékuk csak akkor érzi a kötelező szülőtartást jogosnak, amennyiben a szülő megfelelően nevelte a gyermekét. A válaszadók mindössze 9 százaléka gondolja kategorikusan úgy, hogy a szülők eltartása mindenképp a gyermek feladata, míg 44 százalékuk szerint az időskori eltartásról mindenkinek magának kell gondoskodnia. A válaszok alapján a jobb jövedelmi helyzetben lévők körében elfogadottabb a jogszabály – 58 százalék –, mint a szerényebben élők között 55 %.
A szociális ellátásokról szóló törvény október végén benyújtott jogszabály-módosítási tervezete szerint nemcsak a rászoruló szülő, hanem az a magánszemély vagy intézmény is követelhet a jövőben költségtérítést, amely a felnőtt korú gyermek helyett gondoskodik a rászoruló idős szülőről. Az ellátott gyermeke tehát köteles lesz fizetni a szülei ellátásának díját a bentlakásos intézménynek, ha a szülő nem rendelkezik jelentős pénz- vagy ingatlanvagyonnal, és a nyugdíja nem fedezi az ellátása költségeit. Mindez annak fényében érdekes, hogy a kutatás szerint a megkérdezettek mindössze 4 százaléka helyezné el idősotthonban hozzátartozóit, 66 százalékuk pedig egyáltalán nem gondolkodik ezen. A idősotthoni elhelyezés iránti hajlandóság a vidéki városokban a legalacsonyabb, ott a válaszadók 71 százaléka egyáltalán nem gondolkodik hozzátartozói otthonban való elhelyezésén.
Más a helyzet azonban, ha saját magunk jövőbeli ellátásáról van szó: a válaszadók 10 százaléka nagyon is elképzelhetőnek, 52 százalékuk pedig lehetségesnek tartja, hogy idős korában szükség esetén bentlakásos otthonba költözzön.
A 4Life Direct szerint ennek ellenére az elmúlt években folyamatosan nőtt az időskorúak számára tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményekben ellátottak száma, a cég szerint az idősek ellátása így egyre komolyabb finanszírozási terhet jelent a fenntartóknak. A Központi Statisztika Hivatal adatai alapján 2008-ban 49 ezer, 2015-ben már 54 ezer embert láttak el időskorúak otthonában vagy az átmeneti elhelyezést nyújtó időskorúak gondozóházaiban.
Az intézmények 56 százaléka állami vagy önkormányzati, 20 százaléka civil vagy non-profit, 23 százaléka pedig egyházi fenntartású volt. 2013-ban a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmények éves működési költségeinek (158 milliárd forint) mindössze 41 százalékát fedezték a befolyt térítési díjak. Az intézményekben akkor 91 ezer embert láttak el, 58 százalékukat idősotthonokban.
A szülőtartásnak nincsen jogszabályban meghatározott összege. Ha arról nem tudnak a felek megegyezni, a bíróság három tényezőt vizsgál meg: a szülő vagyoni helyzetét, a gyermek tartási képességét és a szülő érdemtelenségét, azaz, hogy ellátta-e szülői feladatait, amikor felnevelte gyermekét. A szülőtartás összege legfeljebb a gyermek jövedelmének a feléig terjedhet.
