Közhelynek hangzik, de ha jól belegondolunk nagyon is igaz, hogy a civilizációs betegségek tulajdonképpen egyidősek magával az emberi civilizációval.
Ha az ősember túlságosan megsütötte, szinte elégette a húst, akkor tulajdonképpen a rák már akkor is létezhetett? - vetődik fel a kérdés. Ezt persze ma már nehéz lenne kideríteni, s az is lehet, sőt valószínű, hogy nem.
Mert az kétségtelen, hogy a civilizáció erősödése, az urbanizáció, a technika és az orvostudomány fejlődése szinte paradox módon felgyorsította a civilizációs betegségek megjelenését, szaporodását, s persze a felismerhetőségét is.
Így tulajdonképpen csak mintegy 100 éve vonult be az orvosi szótárakba a civilizációs betegség fogalma. Számos betegséget sorolnak ma már ebbe a kategóriába, melyeknek sokféle összetevője okozója van, a túlsúlytól, a dohányzáson át a tartós negatív stresszig.
Épp ezért e betegségek elkerülése, megelőzése sem könnyű. Számos cikk, könyv, tanulmány jelent már meg erről, melyekben egy közös tényező van, a táplálkozás. Csakhogy - ismét egy paradoxon - az egészségesnek tartott táplálkozás is hordozhat veszélyeket, éppen a civilizáció miatt.
Ahhoz ugyanis, hogy valóban elmondhassuk, egészségesen táplálkozunk, nem csupán az étkezési szokásoknak, és a különböző fogásoknak kell megfelelniük a kívánalmaknak, hanem maguknak az élelmiszereknek is egészségeseknek kell lenniük.
Azaz egészségesen táplált állatok, egészségesen termesztett zöldségek, gyümölcsök kellenek.
S ebben nagyon sok riasztó hír lát napvilágot. Kergemarha kór, madárinfluenza, mérgezett paprika, agyonpermetezett gyümölcsök, műtrágyával hizlalt zöldségek, stb.
Csak egy módon próbálhatunk meg ez ellen védekezni, ha alaposan meggondoljuk hol, mit vásárolunk.
Elvben léteznek ma már Európai Unióban - így hazánkban is - az élelmiszer-előállításnak, -feldolgozásnak szigorú szabályai, melyek éppen azt célozzák, hogy ne kerülhessenek az emberi egészségre ártalmas anyagok a táplálékba.
A gyakorlatban azonban - mint példák is bizonyítják, ezt ki lehet kerülni, s az ügyeskedők meg is teszik. Másrészt a termelők igyekeznek felgyorsítani a hizlalást, érést. Ettől ugyan esetleg nem kerül egészségre káros anyag az állatok húsába, a növényekbe, de az egységnyi súlyra vetített tápértéke bizony általában kisebb.
A szép, nagy méretű paprikában lehet, hogy kevesebb, vagy csupán ugyanannyi C-vitamin van, mint a kisebben, ami lassabban, a maga természetesen módján érett be.
Hiába vannak hát a szupermarketek, bevásárlóközpontok, nem biztos, hogy mindennapi táplálékunkat ott kell beszerezni. Térjünk tehát csak vissza anyáink, nagyanyáink jól bevált szokásához, és irány a piac. (Mint ahogy ezt teszik például a francia háziasszonyok.) Lehetőleg a bio, vagy ökopiac. De ha ilyen nincs a közelünkben, jó a normál piac is. Lehetőleg őstermelőtől vásároljunk.
A túl szép, nagyra érett zöldség, gyümölcs számomra mindig gyanús. Inkább legyen kevésbé szabályos méretű, kisebb, és esetleg drágább, akkor is azt veszem meg. Próbáljunk meg akár vidéken vásárolni, a városok körüli falvakban.
Összeismerkedni igazi régimódi paraszt bácsikkal és nénikkel, s tőlük vásárolni, rendszeresen: zöldséget, gyümölcsöt, csirkét, kacsát, nyulat, vadat, esetleg halat, tojást.
Sokan élnek nehezen falun, ám restelkednek szegénységük miatt, vagy nincs erejük, lehetőségük kivinni a terméket a piacra. Tavasztól-őszig az utak mentén gyakran látni, hogy a ház előtt árulnak ezt-azt. Jó alkalom megállni, összeismerkedni, s visszajárni vásárolni. Ugyanúgy be lehet vásárolni előre akár egy hétre is, hiszen a frissen szedett zöldség, gyümölcs eláll, a húsokat pedig le lehet otthon is fagyasztani.
Sok helyen árulnak már falusi tejet, túrót, tejfölt is, hiszen az agyon pasztörizált tejben lassan már semmi sincs. Még egy évtizede is divat volt, hogy a városiak falun megállapodtak a gazdákkal, s előre megvettek egy fél, vagy egy egész sertést.
Ma már egyre több helyen nevelnek az országban mangalicát, aminek húsa kifejezetten egészséges a telítetlen zsírsavak miatt. Ugyanez igaz a szürkemarhára is, mely ellenálló a kergemarha kórnak.
A különböző félkész, vagy konyhakész mártásokkal, konzervekkel sem árt óvatosnak lenni.
Hiszen nemcsak azt nem tudni, milyen alapanyagból készültek, hanem az adalékanyagok körül is sok a bizonytalanság.
Bár ha az alapvető élelmiszerek vonatkozásában sikerül igazán egészségeseket beszerezni, akkor azok, erősítve az immunrendszert, segítenek legyőzni a többi káros anyagot, melyek sajnos nem csupán az élelmiszerekből, hanem magából a levegőből is óhatatlanul belekerülnek szervezetünkbe.
Mert ugyebár a civilizációból mégsem vonulhatunk ki teljesen.