Budapest – és Magyarország – első városi méhészetét a frankfurti finger művészcsoport (Florian Haas, Andreas Wolf) és Erdődi Katalin kurátor 2013-ban a Műcsarnok hátsó teraszán nyitotta meg. A projekt a kortárs művészetet ötvözte egy társadalmilag elkötelezett, közösségi kezdeményezéssel: a művészek egy majd negyvenfős „vegyes méhészcsoportot” hoztak létre, amely különböző hátterű és élethelyzetű embereknek adott lehetőséget arra, hogy együtt tanuljanak a városi méhészkedésről, és egy helyi méhész közreműködésével közösen gondozzák a Közösségi Méz méhcsaládjait. A kísérlet nagyon sikeres volt, hiszen 2013 júliusa és augusztusa között összesen 65 kiló budapesti mézet pergettek a Műcsarnok teraszán.
Az első budapesti városi mézet a Közösségi Méz részeként megnyílt rendhagyó művészeti intézmény, az „Új múzeum méheknek” keretében a látogatók is megkóstolhatták. A méhkaptárak tetején kialakított kiállítótermekben, a méhek és emberek számára egyaránt nyitott tárlatok korántsem egyszerű kérdéseket feszegettek: jobban értenek a méhek a demokráciához, mint mi?
Hajlandóak vagyunk a globális élelmezési válság kapcsán átgondolni az étrendünket és a szalámi helyett a rovarhúst választani? Effajta, aktualitásukból azóta sem veszítő kérdésekre keresték a művészek a választ a látogatókkal közösen, hiszen a rovarevésről nyílt szavazást is indítottak.
Kinek milyen múzeumra van szüksége? A méh- és emberi társadalmak összefüggéseit vizsgáló Közösségi Méz az „Új múzeum méheknek” megalapításával az autonómiáját akkoriban elvesztő Műcsarnok helyzetére és a Városliget mai napig heves tiltakozásokat kiváltó átalakítására, a múzeumi negyeddel kapcsolatos tervekre is érzékenyen reagált. A múzeumban zajló méztermelés és az örömteli közösségi munka pedig azzal a függetlenségre és önfenntartásra irányuló törekvéssel is összecseng, amit az OFF-Biennále és idei kiadása, a Gaudiopolis - Az öröm városa is képvisel.
A Közösségi Méz frissen elkészült kiadványa október 13-án, pénteken 19 órától a Horánszky utcai új Lumenben esszékkel, interjúkkal, versekkel, mézbor-recepttel és Budapest méhlegelőit jelölő térképpel ad betekintést ezekbe a művészeti és méhészeti folyamatokba. A bemutató a finger csoport, Erdődi Katalin és Kallós Viola szerkesztők, a vegyes méhészcsoport és Christiane Erharter bécsi kurátor közreműködésével valósul meg, aki „Méhek a művészetben” előadásával egy tágabb művészeti kontextusban helyezi el a Közösségi Mézet. Az ingyenes program kötetlen beszélgetéssel, valamint mézkóstolóval és mézbor-fröccsel zárul.
