A Szent Iván napjához legközelebb eső szombaton – ami idén június 26-ra esik - országszerte kinyitják kapuikat a múzeumok és galériák. Tárlatvezetésekkel, interaktív eseményekkel, családi programokkal, valamint számos meglepetéssel várják az érdeklődőket.
A Múzeumok éjszakáját idén tizenkilencedik alkalommal szervezik meg, amely az első országos jelentőségű kulturális esemény a pandémia, az újranyitás után Magyarországon.
Az 1500 forintért kiváltható karszalaggal idén is annyi múzeumot lehet meglátogatni ezen a napon, amennyi kora délutántól másnap hajnali 2 óráig, az intézmények nyitva tartásáig belefér.
A jegyár ahhoz a múzeumhoz kerül, ahol azt az érdeklődő kiváltja, a többi intézmény pedig a karszalaggal befogadja a látogatókat. Az egészségügyi és szociális dolgozók, valamint családtagjaik ingyen látogathatják a rendezvényeket.
A járvány miatti biztonsági intézkedések azonban továbbra is érvényben maradnak, a programok csak oltási igazolvánnyal, kiskorúak esetén oltási igazolvánnyal rendelkező családtaggal látogathatók.
Ehhez kapcsolódó friss hír, hogy Gulyás Gergely kancellária miniszter a csütörtökön tartott kormányinfón azt mondta, hogy a kabinet úgy döntött: 5,5 millió beoltott – ami a jelenlegi oltási ütemet tekintve 3-5 napon belül válhat realitássá - után megszűnik a kötelező maszkhasználat: Ezután nem kell a védettségi igazolvány szállodákban, strandokon, éttermekben, fürdőkben. A védettségi igazolvány használata viszont tömegrendezvényeknél kötelezően megmarad.
Kedvcsináló
Mivel az összes magyarországi múzeum minden érdekes kiállításáról nem tudunk beszámolni, úgy döntöttünk, hogy az alfa és az omega, vagyis a kezdet és a vég jegyében ajánlunk egy-egy érdekes kiállítást olvasóink figyelmébe.
A kezdet a római kor, amikor Magyarország egyáltalán felkerült a történelem térképére. A véget pedig – persze csak átvitt értelemben – napjaink eseményei képviselik, a magyar múzeumok helyzete, lehetőségei és a múzeumügy jövője. Míg az előbbiről egy, a 3D technikát is segítségül hívó kiállítás számol be, ez utóbbi egy közéleti beszélgetés formájában jelenik meg.
Az összes program egyébként a Múzeumok éjszakája honlapon megtekinthető.
Innen indultunk
Bár Magyarország számos római kori emlékkel bír, valahogy ezek még sincsenek a „kirakatba” téve. A magyar történelem tárgyalása is a honfoglalással kezdődik, Pannónia provincia inkább csak egy függelék, vagy egyfajta lábjegyzet szintén jelenik meg.
Óbuda gazdag római kori emlékei ebek harmincadján, a polgárvároshoz, vagyis Aquincum-hoz nem nagyon nyúltak hozzá, amióta kialakították a szabadtéri múzeumot. A legutóbbi hír: a több ország (Németország, Ausztria, Szlovákia és Magyarország) együttműködésében megvalósuló Limes projekt, amely a Duna menti római maradványok megmentésére és a nagyközönség részére történő bemutatásra fókuszált, a magyarok visszalépése miatt meghiúsult.
Pedig az Óbudai-szigeten található Marcus Aurelius palotája, annak romjai, vélhetőleg komoly turistalátványosság lehetne, ha feltárnák a falakat.
A mostani múzeumi eseménysor programkínálatában így örömmel fedeztem fel egy egészen különleges, a római korral foglalkozó, az akkori tárgyi világot megidéző „kiállítást". A nagyharsányi római villa mozaikja digitális formában lesz látható a Nemzeti Múzeumban.
Ez már igen, a 3D már majdnem olyan, mintha személyesen is be tudnánk lépni az adott korba, az, hogy gyakorlatilag térben látjuk a múlt relikviáit, kortársakká tesz minket, segíti a megértést.
A Baranya megyei Nagyharsány mellett, a Szársomlyó-hegy lábánál a római császárkori elit egyik befolyásos, szenátori rangú családja vidéki luxusrezidenciát építtetett magának. A Nemzeti Múzeum 2016 óta végzi a villa feltárását; az ásatásokon előkerült az épület fényűző lakomaterme, amelyet pompás, de azóta jelentős részben elpusztult mozaikpadló díszített.
A múzeum munkatársai - a 4iG Nyrt. Mensor 3D üzletág szakembereit segítségül hívva - eredeti méretben, digitálisan rekonstruálták a villa apszisának mozaikpadlóját.
És most jön a varázslat: az 50 négyzetméter területű vetítéshez használt rendszer infravörös kamerákból, négy darab lézerprojektorból, valamint egy számítógépből áll. Az interaktivitást a függőlegesen lefelé irányított kamerák teszik lehetővé, amelyek a látogatók mozgását folyamatosan követve biztosítják a vetített kép váltakozását úgy, hogy a látványt a látogató maga befolyásolja.
"A bemutató területen folyamatosan váltakozik a vizuális tartalom, így a vendégek dinamikus környezetben fedezhetik fel a római kori villa feltárt mozaiktöredékeit, valamint a teljes rekonstrukciót" – mondta el a sajtónak a fejlesztésről Fehér András, a 4iG Mensor 3D üzletág üzletfejlesztési igazgatója.
Ide érkeztünk
A Blinken OSA Archívum évek óta olyan kiállításokkal lép színre, amelyek általában direkt módon reagálnak aktuális eseményekre, mutatják meg a közelmúlt elfeledett történetét.
Az elmúlt évtized során a Blinken OSA Archívum veszélyeztetett gyűjtemények utolsó menedékévé vált.
Az Archívumba személyesen ellátogatók helyszíni épülettúrákon ismerhetik meg az itt őrzött veszélyeztetett gyűjteményeket.
Néhány éve az Archívum munkatársai az épület pincesorába kísérték le a bátor látogatókat, az ottani raktárakban őrzik ugyanis azokat a leiratokat, melyeket a Szabad Európa Rádió magyar szekciójának munkatársai, szorgos munkával készítettek a Magyar Rádió hír műsorairól, a rádió indulásától kezdve, annak bezárásáig.
Idén aztán már a teljes aktualitás felé fordultak. A Blinken OSA Archívum és a Partizán közéleti műsor a magyarországi közgyűjtemények mai helyzetével foglalkozik a Múzeumok éjszkáján: Lehet-e ma Magyarországon veszélyeztetett közgyűjteményekről beszélni? – címmel.
Június 26-án este a Blinken OSA Archívumban felállított ideiglenes stúdiójában a Partizán közgyűjteményi dolgozókat és szakembereket lát vendégül, hogy a hazai múzeumok, levéltárak és könyvtárak jelenlegi állapotáról beszélgessenek.
Ezt is olvad el!
