Kép:sxc
Bőrszín, vallás, nemzetiség, szexuális irányultság – a hátrányos megkülönböztetésnek nagyon sok oka lehet, de a felmérések szerint Magyarországon egy krónikus bőrbetegség miatt is búcsút mondhatunk a karrierépítésnek és a társas kapcsolatoknak. Bár a válaszadók 71%-a azt állítja, hogy együttérzéssel viszonyul a bőrbetegekhez, a gyakorlat egészen mást mutat: minden második ember (46%) viszolyog a feltűnő kiütésektől, és igyekszik elkerülni a személyes érintkezést. A fertőzéstől való félelem az esetek többségében felülírja az empátiát, különösen Budapesten, ahol a betegek az országos átlagnál is nehezebb helyzetben vannak:
- A felmérésben résztvevő fővárosiak közel kétharmadát nyugtalanítja, ha a közvetlen környezetében valakin kiütéseket lát, és az illető vakarózik. A vidéken élők kimutathatóan toleránsabbak: alig több mint a válaszadók fele ódzkodik a feltűnő bőrtünetektől.
- Minél kisebb településen él az ember, annál kevésbé kelt megütközést, ha feltűnő kiütései vannak: a budapestiek 58%-ával előfordult már, hogy megbámult egy bőrbeteget, miközben ez a vidéki városokban élők közül csak minden második válaszadóra, a falusiaknak pedig kevesebb mint a felére igaz.
- A budapestiek több mint egyharmada (35%) elhúzódik a tömegben bőrbetegektől, és 16%-uk egyáltalán nem érezi magát kellemetlenül emiatt. Vidéken csupán a lakosság negyede (26%) tanúsít távolságtartó magatartást, de a többségük (19%) később meg is bánja.
- Míg tízből nyolc fővárosi kellemetlenül érzi magát, ha egy bőrbeteggel randevúzik, vidéken ez a kérdés tízből hat válaszadónak jelent problémát. A vidékiek optimistábbak is a párkeresést illetően: csak 61%-uk szerint nehezíti a szerelmi kapcsolatok kialakítását egy bőrbetegség, szemben a fővárosiak 77%-ával.
Összességében a felmérésben résztvevők 40%-áról elmondható, hogy kifejezetten vágyölőnek tartja, ha a partnere arcán csúnya kiütéseket lát. A külsőségek pedig nem csak a kapcsolat elején számítanak: minden tizedik válaszadóval szakítottak már azért, mert előnytelenül változott meg a külseje például egy makacs bőrbetegség miatt. A főváros ezen a téren is nagyon rosszul áll: budapestiként majdnem kétszer akkora rá az esély, hogy elhagyjanak minket, mint vidéken. Ez a különbség azért is érdekes, mert a fővárosban csaknem kétszer annyi válaszadó (45%) szenvedett már valamilyen bőrbetegségben, mint a kisebb településeken (28%).
„Egy lüktető, felgyorsult, világvárosi környezetben a személyes találkozások jóval célorientáltabbak: miután kevesebb idő jut az ismerkedésre, a beszélgetések nagy része a lényeg átadására szorítkozik, és felértékelődik az első benyomás szerepe. Nagy jelentősége lehet a kinézetnek, hiszen a külső alapján azonnali, gyors döntést hozunk a másikról, és ez lesz az alapja a további interakciónak. Úgy gondolom, talán a nagyvárosi környezet is játszhat szerepet abban, hogy a fővárosban nehezebben boldogulnak a bőrbetegségekkel élők” - mondta el Kőműves Zsuzsanna klinikai szakpszichológus.
A lakóhely mellett egyébként a végzettség és az életkor is befolyásolja a kérdést: minél idősebb és tanultabb egy ember, annál feltűnőbben reagál mások bőrproblémájára. A karrier szempontjából viszont nincs különbség: egy feltűnő kiütés az ország minden szegletében komoly hátrányt jelenthet az álláskeresésnél, és ronthatja a betegek teljesítményét. Sokan az állásukat is elvesztették a rendszeres hiányzások miatt.
Több mint szépséghiba: egyes bőrbetegségek akár életveszélyes szövődményekkel járhatnak
Ekcéma, urticaria, bőrgomba, nem szájon jelentkező herpesz, pikkelysömör, rozácea, lázhólyag és bőrdaganat – a lakosság 7%-a, vagyis közel 700 000 ember jelenleg is érintett a nyolc leggyakoribb bőrbetegség egyikében. Számos esetben csak a tünetmentességet lehet elérni, de a betegeknek ez is elég lehet ahhoz, hogy visszakapják az életüket. Ilyen a szinte ismeretlen krónikus urticaria, vagyis a csalánkiütés akár éveken át tartó változata is: a kiszámíthatatlan és kínzó bőrtünetek akár éveken keresztül jelentkezhetnek, de legtöbbször a probléma okát sem sikerül beazonosítani.
„Az urticaria súlyos formája kevésbé gyakori, mint az ekcéma, de így is több száz ember életét lehetetleníti el Magyarországon. A betegek szégyellik magukat a folyamatos vakarózás, a feltűnő tünetek és az emberek reakciói miatt, pedig a tévhitekkel ellentétben ez a betegség nem fertőz. Az érintettek évekig szenvedhetnek az égő, kínzóan viszkető kiütésektől, de megfelelő terápiával ma már kezelni lehet a tüneteket, és a betegek újra felszabadultan léphetnek ki az utcára” - mondta Prof. Dr. Bata-Csörgő Zsuzsanna, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke, aki szerint nagyon fontos, hogy a lehető leghamarabb orvoshoz forduljunk, ha bőrbetegségre utaló tüneteket észlelünk. „A hosszan tartó krónikus bőrbetegségek, mint például a pikkelysömör, olyan súlyos belszervi betegségek kialakulását is elősegíthetik, mint a szívinfarktus, diabetesz, magas vérnyomás vagy vesebetegség.” – tette hozzá a szakorvos.
„Szeretnénk minél több bőrbeteghez eljuttatni az üzenetet: nem kell feltétlenül együtt élniük a kínzó tünetekkel és a környezetük kirekesztő magatartásával, hiszen a kezelési lehetőségek folyamatosan fejlődnek, és ma már az esetek többségében megoldást tudunk nyújtani a problémáikra. Mindenképpen érdemes szakorvoshoz fordulni, a betegek akár háziorvosi beutaló nélkül is felkereshetik a bőrgyógyászokat vagy az ország kilenc kezelőcentrumának egyikét” – ismertette a betegek lehetőségeit Prof. Dr. Kemény Lajos, az SZTE-ÁOK Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatója.
