Azonnal rögtönzött továbbképzésre gyűltünk össze a közeli presszóban, hogy az eddig féltve őrzött titkos módszerét végre megismerjük.
- "Nincs ebben semmi különleges - okított minket kissé fölényesen. (Megjegyzem két hónappal ezelőtt, még azért kellett vigasztalni, hogy a legutóbbi szakítása után ne a pszichiátrián kössön ki.)
A recept egyszerű, lányok! Nem kell hozzá más, mint egy rajzlap, egy olló, egy ragasztó, és egy csomó színes újság. Aztán vagdossatok és ragasszatok! Minden olyan dolgot "nyomjatok" papírra, ami nagyon szeretnétek elérni, megszerezni. Tegyétek jól látható helyre, és naponta többször ismételjétek magatokban: - Ez mind az enyém, mert megérdemlem!
Meglátjátok, megtörténik a csoda!"
Na, ez amolyan "urigelleres" hókuszpókusz, hadakozott bennem a szkeptikus énem.
Bár ha jól meggondolom, amikor az agyamat kontrollozták, valami hasonló mágiáról volt szó "elme tükre technika" címmel is, ugrott be a hirtelen felismerés.
Talán a nagyi is ilyen megfontolásból látogatja a templomot, amikor a jó Istenhez fohászkodva kéri a segítséget...?( Most éppen a legaktuálisabb zarándokhelyre készül, össze is írta már a kívánság listáját.)
Vajon ezért halmozott fel a lányom is "tudatalattiban" egy óriási könyvtárat az univerzumtól történő rendelések miatt?
És miért díszeleg annyi bölcsen pozitív idézet a szomszédom konyhai parafatábláján, amit minden alkalommal el is olvasok, amikor süti recept okán osonok át...?
- "A tizedik napon aztán összefutottam a nagy Ő-vel, Karcsival. Éppen az adóügyeimet intéztem, amikor egy nyomtatvány kitöltésén fáradozott, ugyanott. A románcunk csak egy szemüvegen múlott, amit ő nem talált, én meg a sajátommal a segítségére siettem. Amikor visszakaptam a "látásomat", akkor vettem észre, hogy majdnem a kiköpött hasonmása a falra ragasztott férfimintámnak. Karesszal együtt, pedig a többi dolog is megjött, amit előzetesen becéloztam...Már egy hete tart a szerelem - hallom ismét Kata beszámolójának végét, gondolataimból visszatalálva.
Szinte hihetetlen, - rázogattam fejemet hazafelé, miközben észre sem vettem, hogy egy hirtelen kanyarral a papír- írószer boltban találtam magamat.
Este aztán felhevült izgalom lapozgattam és vagdaltam az újságokat. És hogy ki ne maradjon semmi a "montázs-összeállításomból", kétszer nagyobb méretű papírt választottam alapnak.
Magam is elcsodálkoztam, amikor a végeredményt elégedetten megszemlélve, a legszembetűnőbb idézet ez lett:
"Bármi, amit az elme képes kigondolni, és elhinni, - azt meg is tudja valósítani! Hidd el, hit kell...!"
Azért csak hiszem, ha látom... Ma van a tizedik nap...!
