A poligráf ugyanis nem hazugságvizsgáló gép, soha nem is volt az. A poligráf csak azokat az élettani jelenségeket mutatja ki - pl. heves szívverés, ujjak izzadása -, amelyek általában akkor jelentkeznek, ha valaki hazudik. Az igazság vagy hazugság meghatározása már inkább a vizsgáló személy szubjektív megfigyelésén alapul.

 Nem meglepő tehát, hogy a vizsgáló gyakran téved. Az aggodalom, ami ahhoz köthető, hogy "ó nem, ki fog derülni, hogy hazudok" nagyon hasonló jelenségekkel járt, mint amikor valaki azt gondolja, hogy "ó nem, azt fogják gondolni, hogy hazudok, pedig nem".

 A poligráf egy négy részből álló orvosi berendezés, amely a legzésszámot, a pulzust, a vérnyomást és az elektrodermális reakciókat - amellyel pillanatok alatt meghatározza az ujjak izzadását - figyeli. A gép hatékonysága abban, hogy ezeket az emberi fiziológiai reakciókat észrevegye, megkérdőjelezhetetlen.

 Az amerikai Tudományos Akadémia még egy 2002-ben folytatott vizsgálat során megállapította, hogy a poligráfos tesztek jó eséllyel meg tudják különböztetni a hazugságot az igazságtól, de ez az arány jóval alatta van a tökéletesnek mondhatónál. Az akadémia szerint a poligráf biztossága elég gyenge tudományos lábakon ál, az egy évszázados használat ellenére. Túl sok esetben fordul elő, hogy igazmondás esetén a gép pozitív eredményt ad, így tulajdonképpen alkalmatlan arra, hogy feladatát betöltse.

 Az akadémia kutatói konkrét példákkal is szolgáltak. A modern poligráf 10-ből 8 kémről lerántaná a leplet, azonban például a nemzeti atomkutató laboratóriumban mintegy tízezren dolgoznak. Bár a hatékonyság jól hangzik ugyan, de a kémek lefülelése csak azon áron lenne elérhető, hogy 1600 ártatlan dolgozót is bűnösnek találnának kémkedés vádjában. 8400 "jó" alkalmazott menne át a teszten és 1600 karrierje pedig romba dőlne.

 Sok kutató szerint a hagyományos poligráf, ami a vérnyomás, lélegzés, és izzadás mérésén alapul, zsákutca. A következő generációs hazugságvizsgálók azonban már az emberi agy szkennelésével fogják megállapítani, igazat mond-e a vizsgálati alany.

 A philadelphiai Temple University kutatói szerint úgy tűnik, hogy csak az agy bizonyos régiói játszanak szerepet a hazugságban, és ezt pedig a funkcionális mágneses rezonancia vizsgálattal (fMRI) észlelni lehetne. Azonban ez a kutatás még nagyon kezdeti fázisban van, ráadásul egy ilyen hazugságvizsgáló-gép is hibázhat azoknak az embereknek az esetében, akik jól hazudnak, olyannyira, hogy már-már a hazugságuk válik az igazságukká.

Forrás: www.ujszo.com