A mai kávégépek ősének is mondható készülék feltalálása mellett Francesco volt az első, aki levegő helyett védő nemesgázt alkalmazott a kávét tároló dobozok feltöltésére, mely azóta is bevált gyakorlatként biztosít állandó minőséget és stabil aromát a kávészemeknek. A második világháború után pár évvel Francesco fia, a kutató és tudós Ernesto vette át a céget, az ő nevéhez kapcsolható a prémium minőségű kávé világszinten való elterjesztése. Ernesto jelenleg unokájával, Andreával, és feleségével, Anna Illyvel vezeti az illycafét.
Kávé, de milyen?
Nem mindenhol lehet kávét termelni. A kávécserje, mint trópusi növény, nulla fok alatt megfagy, ezért kizárólag a ráktérítő és a baktérítő közötti övezetben él meg. Alapvetően a világon kétféle kávé létezik: a leginkább a hegyeket, fennsíkokat kedvelő Arabica kávé, illetve a tengermellékeken, trópusi erdőkben, egyenlítő környéki őserdőkben termesztett Robusta. A két fajta kávé eltérő kinézetű, ízük is más, és koffeintartalmukban sem ugyanolyanok. A nagyobb, kerekebb szemű, kétszeres koffeintartalmú Robusta kávét 18-36 fok között termesztik, a világ összes kitermelésének 60 százalékát kivető Arabica kávécserjék pedig 15-24 fokon, 600-2200 méteres tengerszint feletti magasságban érzik jól magukat. A gyakorlott kóstolóknak jól felismerhető Robusta kávé habot és krémet termel, ezért egyes helyeken néha keverik is azt a jobb, kevésbé kesernyés ízű Arabica kávéval. Magában a Robustából egyébként eszpresszó kávé nem, oldható porkávé azonban annál inkább készíthető.
Az illy kávék alapja a közvetlenül a termelőktől - és nem a nemzetközi árutőzsdén - vásárolt Arabica zöld kávé. A kávéültetvényeken az egyes szemek természetes, vagy - időjárástól függően - lemosásos módszerrel való eltávolítása után a kávé száraz, kiváló minőségű kenderzsákokba kerül. Ezek a zsákok Bangladesh legmeghatározóbb export termékei. Ettől a ponttól kezdve nemzetek válogatják a kávékészítés további folyamatait. A leginkább a híg kávét szerető németeknél rövid pörköléssel égetik el a kávészemek héját, így a kávé belül nyers marad, az aroma nem érvényesül olyan intenzíven. Más nemzeteknél a tizenkét percet igénybe vevő pörkölés a divat, ekkor a kávészemekben végbe menő kémiai folyamatokat mintegy megnégyszerezik.
Az illy-nél húsz éve hétféle különböző pörkölési eljárással próbáltak minden nemzetre pozícionálni, ma mindössze kettő eljárással dolgoznak, itt Triesztben. A pörkölést követően a laboratóriumban minden egyes szemet átvizsgálnak, majd minden egységből mintát véve két-három hivatásos kóstoló engedi gyártósorra a szemeket, ahonnan dobozolva kerülnek tovább a késztermékek az áruházak, kávéházak polcaira. A kóstolás minden esetben egy különleges kávékóstoló kanállal történik, melyből a lefőzött "teszt" kávé adagot óvatosan a szájüregbe helyezve, azt ott kissé megkavarva választhatunk a nyelőcső, vagy a műanyag pohár alternatív további útvonalak között. Ezt követően minden esetben vízzel és puffasztott rizzsel kell nyelvünket és szájüregünket kitisztítani.
A kávé, lakáson kívüli fogyasztását ösztönző, világszerte elterjedt illy-bar és éttermi koncepció mellett a gyártó különleges csésze kollekciójával is sugallja exkluzív mivoltát és a napról napra hétköznapibbá válni akaró illy-életérzést. A kávéfogyasztás rituáléja a biológiai hatások mellett a vizualitás felé is utat tör: a kávé látványa mellett az 1992-ben bemutatott, azóta egyre bővülő illy-kávécsésze kollekció is ezt a vonalat kívánja erősíteni.
A többek között Jeff Koons, Matteo Thun, Marina Abramovic, Jannis Koullenis, David Bryne és Francis Ford Coppola nevekkel fémjelzett kollekciót az elmúlt években több külföldi székhelyű - például new york-i - fiatal kortárs művész munkájával bővítették, melynek köszönhetően ma már több mint 300-féle csészéből fogyaszthatók szigorúan az illy család termékei. A több mint 50 kortárs művész által tervezett sorozatot a Művészetek Palotájában tekinthető meg idén december 31-ig.
