Hát, igen, a nyírás! Ollóval, kézi vagy motoros fűnyírógéppel nyírhatjuk a gyepet, de a szerszám éles legyen, hogy elvágja és ne szecskázza fel a fűszálakat. A gyepet minden héten nyírni kell úgy, hogy a megmaradt tarlón a fűszálak 4-5 cm hosszúak legyenek. A kaszálék nem maradhat a gyepen, azt vagy a gép szedi fel, vagy magunk gereblyézzük össze. A kaszálék a komposztot gazdagítja, de ahhoz, hogy gyorsan elkorhadjon, össze kell keverni egyéb szerves kerti hulladékkal. Az őszi telepítésű, fiatal gyepet ajánlatos a nyírás után meghengerezni, mert ez elősegíti a fűtövek bokrosodását, minthogy a gyepet alkotó fűfélék minden szárcsomónál képesek gyökeret fejleszteni.
A mi, aszályosra hajlamos klímánkon a rendszeres és bőséges öntözés elengedhetetlen követelménye a szép pázsitnak. Lehetőleg este, (automata öntözőrendszerrel éjjel) öntözzünk, de feltétlenül kerüljük el az öntözést napsütéses időben, mert akkor igen nagy a víz párolgási vesztesége. A rendszeresen nyírt gyep igen sok tápanyagot veszít, ezért tavasszal, feltétlenül szükség van a trágyázására.
Nincs olyan gyep, amelyben ne jelennének meg a gyomnövények. Ezek közül a legagresszívebbek a tarack, a moha, a gyermekláncfű, a széles levelű útifű, újabban pedig a madársóska. Keskeny pengéjű gyomásóval vagy vegyszerrel szabadulhatunk meg tőlük.
Az idősebb gyepek felújítása el sem képzelhető levegőztetés nélkül. Erre most már kiváló kézi és motoros gépek állnak rendelkezésre, amelyek meglazítják az öntözés és a taposás következtében megülepedett talajt. A módszer nálunk még nem elterjedt, érdemes kipróbálni! Aki mindezt teljesíti, az bízvást örülhet a szép pázsitjának! És május közepéig még lehet új gyepet is telepíteni!
