Bizony, bizony, a divat meglepő dolgokat produkál olykor. Egy nagyra becsült hannoveri belsőépítésztől megtudtam például, hogy egy magára valamit is adó modern szingli nem engedheti meg, hogy nappalija közepén holmi tradicionális tűlevélhullató foglalja a helyet karácsonykor.

Akkor jár ugyanis helyes úton, ha minimalista otthonába az egyre extrémebb műfenyőválasztékból talál magának valót. Ezek a szezonális alkotások egyrészt azért illeszkednek a fiatalok életmódjához, mert borzasztó praktikusak - ünnep végeztével egyszerűen táskába gyömöszölhetők és az ágy alá rejthetők - másfelől olyan vad színekben kaphatóak, hogy egyből feldobják a lakást.

Merthogy a műfenyők sem ragadtak meg a szocialista időkben kialakult szükségmegoldás szintjénél, hanem szabályos trendjük és a legkülönfélébb ízlésvilágokhoz illeszkedő szériagyártásuk fejlődött. Már szó esett az extrém színekről a fiatalok kapcsán, ez alatt értsünk mondjuk fenyőt tűzvörös műágakkal és beépített égőkkel vagy éppen pink színű karácsonyfát egyforma, pici ezüstgömbökkel.

De a formatervezők nem maradtak érzéketlenek a bohémot kerülő, inkább az elegáns formákat kedvelők ízlése iránt sem. Képzeljünk el mondjuk egy modern lakásbelsőt, fekete bőrkanapéval, fehér szőnyeggel, nagyképernyős plazmatévével...

Egy ilyen legénylak stílusa tényleg nehezen viselné el a piros-aranyba bújtatott, angyalkákkal teliaggatott, januárra gyakorlatilag kopasz fácskát. A formatervezők az ilyen lakások láttán álmodták meg az éjfekete, selyemágú fenyőket aranyozott díszekkel vagy éppen az ezüstágú fát feketén csillogó üveggömbökkel.

Persze tudjuk, hogy a kifutók világa nem a miénk, a ruhákat illetően éppúgy szakadék tátong a mindennapok divatja és a Naomi Campbellek trendje közt, mint a karácsonyi dekorációt illetően. De azért van kölcsönhatás a kettő közt. Azt például tényleg nem tartom elképzelhetetlennek, hogy úgy, ahogyan az "felső körökben" meg van írva, a karácsonyfát jónéhányan nem állítani, hanem lógatni fogják: így legalább biztosan nem dől el...  

D. d. L.