Izland Európa második legnagyobb szigete, az Atlanti-óceán északi csücskében, Norvégia és Grönland között. Hazánknál valamivel nagyobb, 103 000 km2, ám lakóinak száma alig haladja meg a negyedmilliót.
Izland eredeti lakossága viking és kelta eredetű. Ezt nagy biztonsággal állíthatjuk a korai telepesek írásos emlékei, illetve a genetikai és a vércsoport vizsgálatok alapján. Az egyik genetikai vizsgálat azt is kimutatta, hogy az izlandi férfiak többsége viking eredetű, míg a nők többsége kelta ősökkel rendelkezik. Izland elszigetelt fekvése miatt a bevándorlás évszázadokon át igen korlátozott volt, így az izlandiak rendkívül hasonlók egymáshoz genetikailag. Ezt kutatásoknál is kihasználják.
A települések is szinte kizárólag a tengerparton találhatók, mivel az ország belseje nagyon nehezen lakható, kopár, terméketlen vidék. A legnagyobb városok: Reykjavík (a világ legészakibb fővárosa), Akureyri illetve Keflavík, ez utóbbi mellett található az ország egyetlen nemzetközi repülőtere.
Ötezer kilométer hosszú partvonalát öblök és fjordok tagolják, amelyeket egy korábbi jégkorszakban a szigetet borító jégpáncélból aláereszkedő gleccserek mélyítettek a tengerpartokba. A szigeten két óriás vívja időtlen harcát: a tűz és a jég, a hegyeket építő vulkánok, és a hegyeket legyaluló jégárak.
A sziget fában roppant szegény, völgyei alján néhol még a fűfélék is nehezen élnek meg. A gyér növényzet bőven elegendő viszont a birkatartáshoz: Izland jelentős húsexportőr, gyapjútermékei méltán világhírűek. Élelmiszeriparának természetes motorja a halászat, bár a viking utódok a halászati zóna önkényes kiszélesítésével nem egyszer vihart kavartak az amúgy sem szélcsendes északi vizeken.
Parlamentje, az Alping, a legrégebbi a világon, 930-ban alapították. Az Alping 63 tagú, tagjait 4 évre választják. A kormányfő a miniszterelnök, aki kabinetjével együtt gyakorolja a hatalmat. A miniszterelnököt az államfő (elnök) jelöli ki, akit szintén négyévente választanak.
E kis nép olyan nyelvet beszél, amely talán - Európában mindenképp - a legjobban őrzi ősi állapotát. Az izlandi nyelv az indoeurópai, azon belül a germán nyelvcsalád tagja, s a skandináv nyelvek szűkebb családjába tartozik. Mivel az ország történelme során viszonylag kevés külső behatás érte, az izlandi nyelv lényegében máig azonos az óészakival, a vikingek és a sagák korának nyelvével. Rokonságot leginkább a norvéggal mutat, ám valójában a feröri áll hozzá a legközelebb, melyet a Skócia és Izland között fekvő (amúgy Dániához tartozó) Feröer szigeteken beszélnek.
A nyelv ősiessége már a nevekben tükröződik. Nincs családnév, a vezetéknév szerepét az apa keresztneve tölti be. Ma már külföldiek, ha megkapják az állampolgárságot, megtarthatják eredeti nevüket, de korábban alkalmazkodniuk kellett ehhez a névadási szokáshoz. Az izlandi nők nem vették, és nem is veszik fel férjük nevét a házasság után.
A Golf-áramlat fő ága Izland és Norvégia között éri el fönn északon a Jeges-tengert. Kirándulásaink során fölkereshetjük a Kék Lagúnát, megcsodálhatjuk a félelmetes gejzíreket, gyönyörködhetünk a Gullfoss-vízesésben, fölfedezhetjük a fjordokat, a Jökulsárlón jéghegyeit. De lehetőség nyílik bálna- és fókalesre, gleccsertúrára - avagy éppenséggel sétarepülésre. A turista a végtelennek tűnő természetben, a többnyire zord időjárás ellenére is úgy érezheti: ez maga a szabadság! A szelídebb, mérsékelt vagy mediterrán égövi tájakhoz szokott közép-európai utazót minden fáradságáért bőséggel kárpótolja a vulkánok és gleccserek szaggatta, drámaiságában is gyönyörű izlandi táj.
Hol van még egy hely Európában, ahol tiszta időben akár 100 kilométer távolságra is ellátni?
Forrás: Open Communications
