A kismama mindent megtesz azért, hogy egészséges utódot hozzon világra, s utána is óvja-védi gyermekét. Ez nagyon fontos, hiszen az embergyerek sokáig ki van szolgáltatva életképtelensége miatt: anya nélkül nem tudna létezni.

Az igazán gondos szülők a fogantatás előtt lépéseket tesznek azért, hogy egészséges gyermekük lehessen. Sajnos, még mindig él az a rossz beidegződés, hogy a gyermekvállalást kizárólagosan női feladatnak tekintik. Pedig, azok lesznek a legjobb apák, akik már a felkészülésből is kiveszik a részüket.

Akik nem készülnek fel tudatosan a gyermekvállalásra, azoknak szembesülniük kell azzal a ténnyel, hogy a gyermekük már legalább két hetes, mikor tudomást szereznek róla. Pedig a gyermek életében ez nagyon fontos időszak. A megtermékenyített petesejt beágyazódást követően, robbanásszerűen gyors fejlődés során alakulnak ki a főbb szövetek és szervek, majd a magzat jellemző külső és belső felépítése. A terhesség 10. hete után a főbb test formáiban már jórészt kialakult embrióra főleg a mennyiségi növekedés, a szöveti érés és a működések tökéletesedése jellemző. A legtöbb fejlődési rendellenesség a 10. hét előtt következik be.

Ha valaki felelősségteljesen szeretne gyermeket vállalni, akkor részt vehet a családtervezési programban. Ez egy alkalmassági vizsgálattal kezdődik, amely a következőket foglalja magában:

- genetikai alkalmasság: a családfa felvétele révén tisztázzák a családban korábban előforduló örökletes ártalmakat, az adott családra jellemző betegségeket

- a családtervező nő egészségi alkalmassága: ha olyan betegségre derül fény, amely a terhesség kihordását befolyásolja (pl.: epilepszia, cukorbetegség, pajzsmirigy-betegség, magas vérnyomás, daganat, vese- és májbetegség, szív- és érrendszeri vagy vérképző rendszeri ártalom, sok izületi gyulladás, nemzőszervi elváltozás), akkor a terhességet megfelelően előkészítik és a terhesség ideje alatt is kezelik.

- terhességi alkalmasság: ez egy speciális szűrő jellegű nőgyógyászati vizsgálat. Három célja van: a méh esetleges rendellenes állapotának feltárása, az esetleges gyulladások kórismézése: hüvelytisztaság vizsgálat, szexuális úton terjedő betegségek vizsgálata, hormonális zavarok felismerése. Végül a vizsgálat keretében rákszűrés is történik. A rákszűrést évente kell elvégeztetni azoknál a nőknél, akik rendszeres szexuális életet élnek, valamint betöltötték a 18. életévüket.

- a családtervező férfi alkalmassága: a nemzőképesség ellenőrzése a megszakított érintkezés útján nyert ondó laboratóriumi vizsgálatát jelenti.

- a párok pszichoszexuális alkalmassága

- bizonyos veszélyállapotok felismerése és kizárása, AIDS szűrés

A gyermek fejlődési zavarainak gyakorisága némileg változik az anya életkorától függően. A kockázat a 20. és a 35. életév között a legkisebb, a 18-20. év között, valamint 35-40. éves kor között valamivel magasabb. A 18. év alatt és 40. év felett a várható veszélyek előfordulása azonban már számottevően gyakoribb. Tizennyolc éves kor előtt azért nagyobb a terhesség-vállalás kockázata, mivel a lányok szervezete és a méh még nem készült fel a terhességre.

A túl fiatal anyától született gyermekben gyakoribbak a szülési sérülések és a szülés elhúzódása miatti, elsősorban az oxigén-ellátás zavarára visszavezethető idegrendszeri betegségek. Az anyai életkor előrehaladásával, 38. év felett kis fokban, 40. év felett számottevően emelkedik a magzatokban a számbeli kromoszómahibák, például Down-kór gyakorisága. Hiszen ahány éves az asszony, annyi évesek a petesejtjei is, emiatt az idősebb petesejtek már több ártó környezeti hatást szenvedhettek el, mint a fiatalabbak. Biológiai szempontból tehát a 20. és 35. év közötti időszak a legkedvezőbb a terhesség vállalására. Nem szabad azonban a 35. év feletti gyermekvállalás veszélyét eltúlozni és a biológiai szempontok mellett a társadalmi feltételek alakulására is tekintettel kell lenni.

A családtervező-férfiak életkorának értékelésekor két szempont érdemel említést. Az egyik a genetikai: a 40 éven felüli férfiak gyermekeiben növekszik az új domináns génhibák gyakorisága. A másik, a társadalmi szempont fontosabb, és ez a férfiak rövidebb átlagos élettartamával kapcsolatos, ami a szüléskor hazánkban 60 év körül van. S a gyermeknek apára is szüksége van, ezért erre mindenképen gondolni kell a gyermekvállaláskor.

A nemzetközi ajánlások szerint a legkedvezőbb, ha a gyermekek születése között 2-3 év telik el.

Amennyiben nincs akadálya a gyermekvállalásnak, 3 hónapos felkészülési idő következik. Ennek elemei:

1. Az ivarsejtek védelme: a mai tudományos álláspont szerint a fogamzásgátló tabletták fogamzás előtti alkalmazása a későbbiekben vállalt terhességre semmiféle kedvezőtlen hatással nincs. A fogamzásgátló tabletták alkalmazását viszont helyes három hónappal a tervezett fogamzás előtt abbahagyni, mert a női szervezetnek bizonyos időre van szüksége a belső hormonszabályozás helyreállításához. A spirált is a tervezett fogamzás előtt 3 hónappal helyes eltávolítani. A fogamzásra történő 3 hónapos felkészülési idő alatt a hagyományos módszerek (pl: gumióvszer) ajánlhatók a védekezésre. Ez bizonyosan nincs semmifajta ártalmas hatással a majdani terhességre.

2. Magzatvédő vitamin a fogamzás körüli időszakban: csak a fogamzás előtt minimum egy hónapos alkalmazása képes az anyai vérben olyan vitamin-koncentrációt biztosítani, amely a havi vérzés kimaradásakor (vagyis a magzati fejlődés 15. napjától) kialakuló fejlődési zavart kivédi. Helyes ezért már a fogamzásra történő három hónapos felkészülés egész időszakában szedni, és a tápláléknak e vitaminokkal történő kiegészítését a terhesség 3. hónapjának a végéig folytatni. A vitamin legfontosabb hatóanyaga a folsav és a B12-vitamin. A folsav és természetes formája a folát (újabban javasolják esetükben a B11- vitamin név használatát), valamint a B12-vitamin kulcsszerepet játszik.

3. Munkahelyi ártalmak kiszűrése: meg kell határozni azokat a fertőző kórokozókkal, mérgező vegyi anyagokkal, ártalmas sugárzással foglalkozó munkahelyeket, amelyek valóban veszélyt jelentenek a fejlődő magzatra.

A tervezett gyermekvállalás és a gondosan előkészített terhesség a családtervező nő legjobb pszichofizikális állapotát is igényli.

1. Táplálkozás: a magzat szükséglete és a fokozott anyagcsere következtében a terhességben fokozódik az anya vitamin és ásványanyag igénye. Táplálkozási szokásaink mellett a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás általában biztosítani képes a megnövekedett szükségletet. Fontos a túlzásoktól való tartózkodás! Terhesség alatt napi ötszöri étkezés javasolt a következő megoszlásban: legyen a napi össztáplálék 20 %-a reggeli, 10 %-a a tízórai, 30 %-a az ebéd, 10 %-a az uzsonna, és 30 %-a a vacsora. Legyen az étrend változatos, a reggeli és a tízórai lehetőleg teljes étel (kis zsírtartalmú tej és sajtok), főzelék mindennap, de ne maradjanak ki a párolt zöldségek, a nyers saláta és gyümölcs sem. Előnyben részesülnek a növényi zsírok és a zsírszegény húsok (hal, baromfi). A barna kenyér fogyasztása elengedhetetlen. Kerülni kell a tésztákat, édességeket. Fogyasszon a terhes napi 1,5-2 liter folyadékot. Italnak legjobb a víz.

2. Életmód, öltözködés: minden téren (fizikai, munka, sport ) tartózkodni kell a túlzásoktól. Indokolt a napi 1-2 óra friss levegőn való tartózkodás, könnyű séta. Kerülje a terhes a zárt, rosszul szellőzött, dohányfüstös helyiségeket. Fontos a kielégítő éjszakai nyugalom. A hosszú utazás, a hirtelen és erőteljes klímaváltozás nem ajánlott. A végbelet naponta 1x, a hólyagot naponta többször kell üríteni. Tilos ülőfürdőt venni a fokozott alhasi vérbőség miatt! Naponta legalább egyszer kell zuhanyozni. A genitalékat tisztálkodáskor csak kívülről szabad lemosni, tilos a hüvelybe nyúlni, vagy hüvelyöblítést végezni! A ruházat legyen kényelmes és könnyű, a fehérnemű légáteresztő és pamut. Kényelmes, lapos sarkú cipőt válasszunk.

3. Torna: speciálisan terheseknek összeállított gyakorlatot szakember vezetésével végezze a terhes. A terhes torna csak a 12. hét után, szülés-nőgyógyász szakorvos engedélyével végezhető. Ezek célja a keringés javítása, a helyes testtartás megtanítása és a légzés technika elsajátítása.

4. Kommunikáció a magzattal: a köztudatban még ma is tartja magát az álláspont, miszerint a gyermek lelki fejlődése világrajövetelével veszi kezdetét.

Akart és nem akart gyermekek összehasonlító vizsgálatából kiderül, hogy a csecsemőhalálozási arány, az agyi károsodás, a mentális retardáció és a súlyos szocializációs zavarok a nem akart gyermekek körében szignifikánsan magasabb számban fordulnak elő. A nem kívánt gyermekek körében végzett más vizsgálatok a születés utáni első hónapban kétszer magasabb csecsemőhalálozási arányt mutatnak a kívánt gyermekekhez képest. A kapcsolatfejlesztő programok alkalmasak következtetések levonására: miután a babák kötődési készsége jobb, IQ-szintjük magasabb. A kutatók az eddig rendelkezésre álló összes adat reanalízisét elvégezve oda lyukadtak ki, hogy az IQ-szintünket génjeink mindössze 34%-ban, míg az ntrauterin környezet 66%-ban határozza meg (Matt McGue 1997). A méhen belüli környezet, a kapcsolat a döntő. A terhesség vége felé közeledve fel kell készülni a szülésre-születésre, más szóval az elszakadásra. Ahol kötődés van, ott elszakadás is, és ennek megfelelően gyász is. A 36. héttől azt javasoljuk az anyáknak, kezdjék gyermeküket és önmagukat is felkészíteni az elszakadásra. Fel kell hívni a gyermek figyelmét arra, hogy nem megszabadulni akarnak tőlük, ahogy ezt egyébként a babák megélik, hanem világra hozni őket, mert a további fejlődésükre belül már nincsen tér. Azt is jó közölni a babákkal, hogy mi fog történni velük a szülés-születés során, és mi vár rájuk a külvilágban.

Ebből a rövid kis összefoglalóból is, melyet a XIV. kerületi családtervező központ munkatársának összefoglalója alapján készítettem is mutatja, hogy gyermeket vállalni igen komoly feladat. Az apa és anya felelőssége a gyermek egészsége, majdani helyzete. Sokan emiatt óvakodva, félelmekkel terhelten viszonyulnak a gyermekvállalás kérdéséhez. Ezt nem szabad, nem kell, csak odafigyelés, gondosság és szeretet kell, hogy világra jöhessen egy kis csoda, aki a szemünk fénye, életünk értelme lehet.