A dadogás

A gyermek pontosan tudja, hogy mit akar mondani, mégsem képes rá, mert valamely hangzó vagy szótag kiejtése akaratlanul és ismétlődően meghosszabbodik vagy kimarad. Társulhatnak hozzá töredékszavak és indulatszavak is. A pszichoanalitikusok egy tudattalan probléma kifejezésének elfojtását látják a dadogásban, mások szerint az érzelmek összeszorítják a hangszalagokat, amelyek így képtelenek rezgésre, hangok kibocsátására. Feltételezik, hogy a dadogó gyermek érzelmileg fokozottabban reagál társainál, szorong, így a stressz növeli a dadogását. Megfigyelhető továbbá, hogy játék közben, ellazult állapotban kevésbé, vagy egyáltalán nem dadog. A dadogás sokszor családon belüli problémákkal is összefügg.

- A dadogás általában 2-7 éves korban kezdődik, és az esetek kb. 60%-ában 16 éves korra kezelés nélkül is elmúlik. Mégis célszerű a gyermeket a dadogásból eredő óvodai, később iskolai problémák miatt szakembernek megmutatni. A kezelés igyekszik a gyermeket felszabadítani az érzelmi nyomás alól; valamint tanáccsal is ellátja a szülőket, hogyan bánjanak dadogó gyermekükkel: legyünk türelmesek, tapintatosak a gyermekkel, várjuk ki a mondanivalóját; ne hívjuk fel a figyelmet a dadogására; ne tréfálkozzunk rajta; használjuk ki, hogy éneklés közben általában nem dadog!

- 3-4 év körül gyakran előfordul az ún. élettani dadogás, többnyire rövid ideig tart. Oka a gyermek nyelvi fejlettsége: a folyékony beszéd képessége alulmarad a gondolatok folyásával szemben.

- Előfordul, hogy a szorongás, a szülő túlzott elvárásai, a feszültség, az izgalom szintén dadogási tünetet hoz létre a kisgyermeknél.

Autizmus

Ez a jelenség több fejlődési, működési területet érint: szociális, értelmi, mozgásbeli, viselkedési és nyelvi vonalon találkozunk a "mássággal". A diagnózis felállításához nem elég egy-két tünet.

- Fontos tudni, hogy az autista gyermek verbális és nem verbális kommunikációja egyaránt sérült, jelentősen késik, vagy majdnem hiányzik náluk a beszéd, és/vagy nem kezdeményeznek kommunikációt senkivel. Ismétlések figyelhetők meg a beszédjükben. (Ugyanígy, beidegződések jellemzik a viselkedést, az érdeklődést, a mozgást, az aktivitást is.)

- Autista sajátosság az echolalia (a másoktól hallott szavak vagy kifejezések visszhangként való ismétlése), valamint a személyes névmások helytelen használata: például az "én" helyett "te". Mindezek a jelek már 3 éves kor előtt megmutatkoznak.

- Az autista gyermek testbeszédében a legfeltűnőbb, hogy nem vesz tudomást másokról, nem teremthető vele szemkontaktus, nem mosolyog, nem érint meg másokat; az emberek helyett a tárgyak felé fordul.

- Az autizmus igen ritka jelenség, s a fiúknál gyakoribb. Egyelőre nem tudni az okát.

A csúnya szavak törvényei

Már az óvodában és a játszótéren megtanulja a gyerek azokat a bizonyos csúnya szavakat. Elég három nap, hogy a kiskorú megismerje az ez irányú kifejezések összességét.

1. A csúnya szavakat a gyerek otthon mindig akkor ejti ki először, amikor vendégek vannak.

2. Másodszor, harmadszor, századszor... - szintén.

3. Így mindenki meggyőződése, hogy a szülők is így beszélnek.

4. Ha magyarázkodnak, a vendégek még biztosabbak a dolgukban.

5. Minél szaftosabb kifejezéseket hallanak, annál furcsább pillantásokat vetnek a szülőkre.

6. Míg végül a szülők olyan dühösek lesznek, hogy csakugyan ilyen szavakat ordítva tiltják meg a csemetének a csúnya beszédet.

7. Amiből ő újabb leckében részesül.

A gyermek boldog, ha:

- olyan családban él, ahol megértés, szeretet, kölcsönös megbecsülés és biztonságérzet uralkodik

- mosolyognak rá, megsimogatják, és kedves szavakkal árasztják el - ez fejleszti önérzetét, és később képes lesz a szeretetet nemcsak elfogadni, hanem adni is

- elegendő időt foglalkoznak vele, legyen az akár iskolai kötelezettség, játék, sport vagy kultúra

- nem kiabálnak rá minden pillanatban, nem parancsolgatnak , nem tiltanak el tőle mindent, a problémákat nyugodtan megbeszélik vele, és a saját döntéseiket ésszerűen megindokolják

- szüleiben olyan embereket lát, akiktől nem kell félnie, és akikhez bizalommal fordulhat még a kellemetlen élményeivel is

Fontos!

Milyen nyelvfejlődési problémákra figyeljünk fel?

- 0-3 hónapos csecsemő - ha nem fordul a hangforrás felé, és ha egyáltalán nem gügyög. Hallássérülés lehet a háttérben.

- 4-6 hónapos csecsemő - ha nem reagál a "nem" tiltásra, ha nem keresi a hangforrást, ha gagyogás közben nem használja a "p", "b" és "m" kezdetű szótagokat.

- 7-12 hónapos gyermek - már fel kell ismernie a mindennapi tárgyak neveit, reagálnia saját nevére, utánoznia a beszédhangokat, hogy felkeltse a figyelmünket. Ha csak síró hangot ad, célszerű szakembernek megmutatni.

- Az 1-2 éves gyermek - már megérti az egyszerű kérdéseket ("Hol a macid?"). A képeskönyvben rá tud mutatni a megnevezett képre. Ezek hiánya szintén jelzésértékű.

- 2-3 éves - már a fenn és a lenn között is tud különbséget tenni. Ha nem tud egyszerű tárgyakat megnevezni, 2-3 szót összefűzni, vagy követni a kérést ("Vedd fel a macid, és add ide nekem!"), szakember tanácsát kell kérni.

- 3-4 éves - nyelvi vagy értelmi fejlődési problémára gondolhatunk, ha nem válaszol egyszerű kérdésekre: ki?, mi?, hol?, ha a családtagokon kívül mások nem értik, mit mond, ha nem tud négyszavas mondatokban beszélni, ha nem képes az összes hangzót helyesen kimondani. Ha óvodás korig nem alakul ki a beszéd, általában szakorvosi, logopédusi vizsgálatot és kezelést javasolnak a gyermekorvosok.

Forrás: www.ujszo.com