Megegyezett a kormány és a bankszövetség a devizahitelek forintosításáról. Az átszámítás alapját a Kúria döntése óta eltelt időszak átlagárfolyama vagy a 2014. november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyam adja. A két érték közül a devizahiteles számára kedvezőbb árfolyamot köteles a bank alkalmazni. A forintosítás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges deviza mennyiséget a Magyar Nemzeti Bank biztosítja.
Eltérően vélekedtek az elemzők arról, hogy mennyire lehet sikeres a devizahitelek forintosítása. Van, aki szerint az ügyfelek örömmel választják a forintosítást, másik szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a piaci árfolyamon történő forintosítással véglegesen felszámolhatók a devizahitelek. Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője úgy véli, hogy a devizahiteles ügyfelek örömmel fogják választani a forintosítást, hogy ezáltal csökkentsék devizakitettségüket. Emlékeztet arra, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások, a kamatemelések elszámolása, a kamatok mérséklődése következtében 25-30 százalékkal alacsonyabbak lesznek a törlesztőrészletek.
Nem biztos, hogy az ügyfelek vállalják a mostani és a hitelfelvétel-kori árfolyam különbségéből adódó veszteség realizálását - ez Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház elemzőjének véleménye. Emiatt pedig a piaci árfolyamon történő forintosítással nem biztos, hogy véglegesen felszámolhatók lesznek a devizahitelek.
Tóth Gergely szerint a svájcifrank-hiteleket átlagosan 160-165 forinton vették föl az ügyfelek, vagyis a mostani 255 forint körüli árfolyamhoz képest mintegy 90 forint az átváltásból adódó árfolyamveszteség. Nem biztos, hogy ezt az emberek realizálni kívánják. A sokkal kedvezőbb végtörleszést és az árfolyamgát-rendszert is csak kevesen választották.
Miután a forintosítás Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése szerint nem kötelező, és piaci árfolyamon történik, a forintosítás bejelentésének nincs túl nagy jelentősége, hiszen piaci árfolyamon bármikor forinthitelre lehet váltani a devizahitelt a szakértő szerint.
