Erre a hétre Szentgyörgyi Rómeo, Kelemen Anna, Damu Roland és Varga Győző a munka(nélküliség) ünnepe miatt, csak csonka csapattá verődött össze. (Éljen május elseje!)
Szegény Győző, aki rendesen Gyuri, azt hitte, hogy a sajátrendezésű vacsoráján majd inkább jóban, mint rosszban lesznek egymással a vendégek. Aztán mégsem így esett.
A baj ott kezdődött, hogy a négynapos munkahét miatt, már eleve kevesebb pontot lehetett a libamájpástétomos, marcipántortás menüvel, no meg a nyugdíjas-otthonból kirángatott ősművészek szánalmas produkciójával begyűjteni.
Roland annyira elégedetlen volt a terülj asztalkámmal, hogy előre megfontolt szándékkal és célirányosan bekóstolta a play mate-et is. A taplót játszó „nagy művész" nehezen emésztette meg Annácska jelenlétét, így sűrűn fel is böfögte sértő szavait. Ám ezt nem hagyta viszonzatlanul a Zeusz kutya miatt hamarosan megözvegyülő amazon sem, és páros szócsatába kezdtek. A küzdelem női sírással, és a „pici ember" viharos távozásával ért véget.
(A forgatókönyv e tekintetben nagyon a múlt hetit koppintja...Kissé unalmas!)
A balhés jelenetekhez Rómeó csak asszisztált, a házigazda meg egyszemélyes ágyjelenet improvizált...
Vajon ma ki lesz harapósabb kedvében Annácskánál...?
