A Cseh Köztársaság fővárosa - melyet száztornyú városnak, vagy aranyvárosnak is neveznek - igen kedvelt és népszerű utazási cél. A Moldva két partján épült város szép földrajzi fekvése, színes, sokrétű történelmi helyszínei, valamint építészeti remekművei, melyek a romántól a barokk és rokokó stílusig teljes történelmi korszakokat ölelnek fel, mind-mind igen vonzóak az évente több millió idelátogató turista szemében.

A város már a középkorban is fontos kereskedelmi csomópontnak számított. Fénykorát IV. Károly cseh király és egyben német-római császár uralkodásának idején élte. A városban sétálva ma is számos bizonyítékát találhatjuk a kedvelt és népszerű uralkodó iránti tiszteletnek.

Prága utcáin sétálva az ember úgy érzi, mintha időutazásban venne részt. A lenyűgöző, monumentális katedrálisok, templomok méltóságteljesen, évszázadok óta őrzik és vigyázzák az itt élőket, tanúi a fontosabb történelmi eseményeknek, falai őrzik a több millió emberi ajkakról elhangzott imákat, a papi palástok suhogását, a gyertyalángok misztikus lobogását. A szépen felújított homlokzatú középkori paloták, polgári házak és több eredeti formájában meghagyott utca a Habsburg-korszak idejét fémjelzik, az általuk közrefogott hangulatos tereken sétálva szinte halljuk a lópatkók dobogását, a piaci élet nyüzsgését.

A város központi része a középkorban, és ma a turisták számára, a 9.-ik században épült királyi vár.  A Szent Vitus katedrális monumentális gótikus  tornyai már messziről csalogatják az idelátogatókat. A hatalmas területen több palota, templom és kolostor található, kertekkel és szobrokkal színesítve.  Mind a főkapunál, mind az egykor börtönként használt Fekete torony kapujánál még ma is óránkénti őrségváltás rituáléját csodálhatjuk meg. A főkapun belépve a várudvarra, majd a  Habsburg Mátyásról elnevezett kapun áthaladva a tágas Második udvarra érünk. Innen balra, egy átjárón jutunk a Szent Vitus katedrálishoz, melyet 1344-ben kezdtek építeni, de csak 1929-ben készült el. A látvány lenyűgöző, a tornyok akárha az eget tartanák. Érdemes megfigyelni a jellegzetes gótikus stílusjegyeket: a rozettás ablakokat, a hatalmas rózsaablakot, aranyozott kapukat, a karcsú támpilléreket, és a vicces vízköpő szobrokat, melyek az esővíz levezetésére szolgáltak. A székesegyházba belépő is váltható, évente egymillió turista keresi fel. Belülről még káprázatosabb: a színes üvegek, a csavart oszlopcsarnok, a pazarul díszített fő-és mellékhajók, festmények és szobrok látványától még a lélegzetvétel is megakad egy-egy pillanatra.

A harmadik udvarban található a királyi palota, mely a királyok lakhelyéül szolgált. Legérdekesebb részei: a bordás boltozatú Ulászló-terem, mely koronázáskor, és egyéb ünnepi alkalmakkor játszott fontos szerepet, de itt avatták elnökké Václav Havelt is; a lovagok lépcsője; és a Mindenszentek kápolnája.

Továbbhaladva nemsokára a Arany utcácskába érünk, mely kedves színfoltja a várnak. Az egykor aranymívesek lakta, eredeti formájában meghagyott girbegurba kis utcácska, a miniatűr házikókkal szegélyezve most kézműves és ajándékboltoknak, kiállításoknak ad színteret, de itt található Franz Kaffka egykori otthona is.

Prága belvárosában haladva egyre újabb és újabb látnivalókat, érdekességeket fedezhetjük fel. A város mostani egyik központjának tartott, a Nemzeti Múzeumnak otthont adó Vencel térről elindulva, a hangulatos, eredeti formájára felújított, szebbnél szebb homlokzatú épületek között kanyargó utcákon sétálva eljuthatunk a Lőportoronyig, mely a középkorban a város köré épített védőfal egyik megmaradt része, majd továbbhaladva felfedezhetjük az Óváros teret. Az egykori városi piacnak helyet adó területet két templom, és a Városháza őrzi. A barokk és gótikus jegyeket is magán viselő, homlokzatán arany Madonna-szoborral díszített Szűz Mária templom tiszteletet parancsolóan emelkedik a polgári házak felé. A tér másik oldalán egész más stílusjegyű, barokk templom uralkodik, középen pedig Husz János szobra áll őrt. A Városháza legérdekesebb része a torony alatt található hatalmas csillagászati óramű, és az Orloj, melynek ablaka minden kerek órában megnyílik, és miközben a halált jelképező csontváz, mintegy az idő múlását jelképezve ütemesen rángatja a csengőzsinórt, az ablak mögött felvonul a 12 apostol. Ha időnk engedi feltétlenül érdemes belülről is megtekinteni az épületet, ahol az egykori termeket, történelmi eseményeket megörökítő festményeket, és a középkori idők életstílusának számos hátrahagyott emlékeit ismerhetjük meg.

A térről a Moldváig a Parizska utcán lehet lejutni. Ez a zsidóvárosrész, ahova a középkorban a zsidó vallású lakosságot zárt gettókba telepítették. A városrészen átsétálva az Óvárost a másik parttal, a vár Kisoldalnak nevezett részével összekötő Károly-hídig juthatunk el, mely Prága egyik legismertebb látványossága. A IV. Károly által a 14.-ik században épített mészkőhidat végig szentek szobrai díszítik. Ma csak gyalogosan járható, ünnepi hangulatára a kereskedők és művészek szebbnél szebb portékái teszik fel a koronát.

Prágában járva ne hagyjuk ki a város déli részén található Vysehradot se, mely a Bohémiai Király, Vratislav II. otthonának és udvartartásának szolgált a 11.-ik században. A látványt a Szent Péter és Pál katedrális fekete tornyai uralják. Itt található a legfontosabb nemzeti temető is, mely többek között olyan nagy hírű művészek, mint pl. Dvorak és Smetana hamvait is őrzi.

Látogatásunkat érdemes egy kellemes esti hajóúttal befejezni. A fedélzeten állva elmerülhetünk a történelmi eseményeket megelevenítő, és a gazdag látványosságokat nyújtó város hangulatában. Kivilágítva, a folyó felől egész más arcát mutatja felénk a kelet és nyugat, észak és dél határán fekvő aranyváros: Prága