Több, mint egy évtizede kísérem figyelemmel az újkori magyar borászat fejlődését, járom a borvidékeket, ismerkedem a borászokkal és a borokkal. Így választásom, ajánlásaim egyrészt valóban szubjektívek, de az objektív tények mellett az igazán hozzáértők értékítélete is megfogalmazódik bennük.
Szándékosan használtam a bevezetőben a zarándoklat szót. Hiszen magam is akárhányszor megyek Tokajba, mindig szinte vallásos áhítat tölt el. Lenyűgöz a táj szépsége, a dombokat uraló gyönyörű szőlősorok, a régióhoz tartozó települések történelmi és kulturális értékei, az itt élők hallatlan szorgalma és kitartása, s mindaz a misztikusság, megfoghatatlannak tűnő titokzatosság, mely a tokaji aszút körbelengi.
Természetes, kései szüretelésű édes bor más borvidékeken, más országokban is készül.
Mi lehet hát a tokaji aszú titka, s miért ennyire különleges?
Egyfelől könnyűnek látszik megfejteni a titkot: a talaj, a szőlőfajta és a klíma fontos szerepet játszik a bor születésében. Igaz azonban az is, hogy már ezekben az alapvető szempontokban is különleges a tokaji borvidék. Összesen 6 szőlőfajta őshonos (furmint, hárslevelű, sárga muskotály, gohér, kövérszőlő és zéta), s nem is engednek mást telepíteni. A legelterjedtebb az első három fajta, melyek közül a hárslevelűt más borvidékeken is termelik, furmintot csak Somlóhegyen, sárga muskotályt pedig sehol másutt az országban. (Nem összekeverendő a másutt termesztett muscat otonel szőlővel!) A szőlőszemek töppedését, aszúsodást elősegítő Botrytis Cinerea, a szürkepenész másutt is megjelenik a fehér szőlőn, ha az adott borvidéken éppen olyan klimatikus viszonyok alakulnak ki, s a borásznak van bátorsága kint hagyni a termést még októberben is.
Az egyik legfőbb titok, ami az igazi aszú születéséhez vezet, az Tokaj klímája. Ha egy szép, hosszú, napos nyár után szeptemberben esőt kap a szőlő, napok alatt megjelenik a nemes penész, s ha erre beköszönt az igazi vénasszonyok nyara, akkor szépen szaporodik is, és kiváló aszú termésre számíthatnak a gazdák. A nem túl meleg, de napfényes nappalok után hajnalban a folyók (ne feledjék ott a Tisza és a Bodrog) felől felszálló pára "megakad", megül a domboldalakon és éppen kellő nedvességet biztosít a nemes penésznek. Aszúsodásra hát mindig számíthatnak, a mennyiség tekintetében azonban ők is ki vannak téve a természet szeszélyeinek. Hiszen, ha egy hosszabb esős időszak köszönt be szeptember végén, október elején, töppedés helyett elrohad a termés, így gyorsan le kell szedni, ami még menthető. Bár talán még az esőistennel is jó viszonyban vannak a tokajiak. A hegyek északról és nyugatról védőn körülölelik a déli és keleti fekvésű lejtőket, így gyakran az is előfordul, hogy mindenütt esik a környéken, csak Tokajban nem! A felhőket vagy eltereli a hegy, vagy átbukva a gerincen már az Alföldön eresztik ki terhüket. A legjobb évjáratokban így az aszúszüret bizony még novemberben is tart Tokajban.Másfelől az igazi titkot - azaz a készítési technológiát - még ma is kutatják a tokaji borászok. Annak ellenére, hogy az alapvető technológiai szabályt, a gönci hordó és a puttonyok számának arányát, szigorúan betartják. Ám mivel kevés az írásos emlék a tokaji aszú készítésére, ki-ki a maga választja meg, hogyan válogatják az aszúszemeket, hogyan préselik, musthoz, vagy jó minőségű alapborhoz teszik-e hozzá, egy szőlőfajta, vagy több aszúsodott szemeit használják-e fel, a minimálisan előírt 2 éven túl is érlelik-e hordóban, meddig érlelik palackban, s persze ennek megfelelően mikor hoznak forgalomba egy-egy évjáratot.
Bármelyik technológiát is alkalmazzák, az kétségtelen, hogy az aszú különlegességét a bor testessége, magas ásványi anyag és cukortartalma adja, zamatában pedig a nemes penész és a szőlő ízének sajátos keveréke markánsan megjelenik.
Ugyanakkor Tokaj - éppen különleges szőlőfajtáinak, klimatikus és talajviszonyainak köszönhetően - a száraz fehér borok piacán sokkal eredményesebb lehetne. Ennek élharcosa éppen Szepsy István, akit a tokaji aszú királyának tartanak itthon is, és külföldön is.
Szepsy István tudása és eredményei előtt még a sokat vitatkozó borászok is fejet hajtanak, bölcsességeit áhítattal hallgatják. Így ha Tokaj-Hegyalján járunk, hozzá feltétlenül el kell zarándokolni a mádi pincébe. S bizony a kóstolást mindenképpen a száraz borokkal kell kezdeni, mert nemcsak hirdeti, hanem bizonyítja is, hogy csodálatos zamatú, különleges fehér borokra képes a borvidék. S persze a kóstoló sor végén kellő áhítattal ízleljük meg Szepsy István aszúját, mely sokak szerint a világ legjobb - de mindenesetre a legdrágább - tokaji bora, csakis 6 puttonyos változatban készíti, s csak a legjobb évjáratokban. Gyengébb évjáratokban inkább édes szamorodnit készít az aszúsodott szőlőfürtökből Szepsy István. S milyen finomat! Cseppet sem mellékesen egyúttal hozzájárul a szamorodni erősen megtépázott hírnevének jobbításához is. Tokaj városában természetesen kihagyhatatlan a történelmi Rákóczi Pince, mely ma a Hétszőlő borászat birtokában van. Az áhítatos pince séta után, a kóstoló során külön figyelmükbe ajánlom a borászatnak a kövérszőlőből készülő Főborát, mely igazi ritkaság a borvidéken. Jelenleg az 1999-es és a 2005-ös évjárat kapható, s pompásan összehasonlítható az évjáratok különbözősége és az érlelés foka. Bodrogkeresztúron egy fiatal borász pár, fiatal borászatát ajánlom figyelmükbe. Bárdos Sarolta és Molnár Péter néhány éve alapította meg a Tokaj Nobilis szőlőbirtokot. Igaz, tehetségüket már jó évtizede bizonyítják, különböző borászatokban, ám évek óta álmodtak egy olyan kézműves borászatról ahol egyedi minőségű borokat alkotva jutna kifejezésre a dűlő, a fajta és viszonyuk a természethez.. A családi pincészetet a fiatalasszony viszi elsősorban, hiszen a férj főállásban a tekintélyes Patricius borház főborásza, társadalmi munkában pedig a Tokaj Renaissence Egyesület soros elnöke. Ha igazán jellegzetes és tökéletes sárga muskotályt szeretnének megismerni, akkor azt Bárdos Sarolta előadásában kell megkóstolni! Félszáraz, kései szüretelésű és édes változatban is palackozzák. Érdekesség, hogy nekik is van Kövérszőlőjük, s a 2006-os évjárat különlegesen finom bort adott belőle.Tolcsván a Sajgó Pincészetet ajánlom szíves figyelmükbe. Elsősorban annak okán, hogy Sajgó Gábor aszúját megkóstolják! A fő szabályokon kívül egészen más technológiát követ mint Szepsy István, ám ettől bora semmivel sem kevésbé finom, sőt!
Tarcalon a Gróf Degenfeld Szőlőbirtokot érdemes meglátogatni, ahol ráadásul a néhány éve elkészült 4 csillagos kastélyszállóban kitűnő szállást is kaphatunk.
A Világörökség címet azonban nem csupán a bornak, nevezetesen az aszúnak köszönheti Tokaj, amelyre a legfőbb bizonyíték, hogy idén - Gyula és Miskolc mellett - a település a Kultúra Városa Magyarországon.
Tokaj-Hegyalja települései közül sem csak a legismertebb - Sárospatak, Szerencs, Mád, Tarcal és a névadó Tokaj - méltók a látogatásra. Feltétlenül érdemes ellátogatni Erdőbényére, és fejet hajtani Szepsi Laczkó Máté szobra előtt, aki a hagyomány szerint elsőként ismerte fel a késői szüretelésű aszúszemek jelentőségét, és 1620-ra kidolgozta azt a technológiát, amivel e nemes bor azután elindult a világhír útján, s lett "a királyok bora, a borok királya".
Monokon Kossuth Lajos szülőháza ma emlékkiállításnak ad otthont, a sokak szerint "legnagyobb magyarnak" tartott államférfi személyes tárgyai mellett, számtalan történelmi értékű dokumentum is megtekinthető.
Tolcsván, a római katolikus templom egy része még híven őrzi az eredeti, XIV. századi gótikus jegyeket, melyekből már oly kevés lelhető fel Magyarországon.
Abaújszántón található a kevésszámú hazai klasszicista stílusú magánkastélyok egyike. A volt Patay kastélyt az önkormányzat 2003-ban megvásárolta, az állag megóvás már megtörtént, s a tervek szerint múzeum, vendéglátó egységek, és egy konferenciaterem kap majd benne helyet. Addig is érdemes legalább kívülről megcsodálni.
Hercegkúton a félig földbe vájt, emeletes pincékben már a XVIII. Században érlelték, tárolták a bort a helyi gazdák, s a pincesor népi építészetünk legszebb emlékei közé tartozik.
A történelmi borvidék szőlő- és borkultúrájáról a legátfogóbb képet Tolcsván, a Tokaj-Oremus Bormúzeumban kaphatják.
A világörökség szelleme, nemes borok, kiváló muzsika, remek közösség, környezetvédelem - ezek a legfőbb jellemzői a Hegyalja Fesztiválnak, mely valódi márka lett rövid időn belül a hazai és közép-kelet-európai fesztiválok sorában. Az idén már kilencedszer várja a visszatérő és az új hegyaljásokat a legnagyobb vidéki fesztivál július 9-e és 13-a között, kilenc zenei színpadon több mint kétszáz produkcióval.
A borvidék látnivalóiról, pincészeteiről, szálláshelyeiről, éttermeiről a www.tokaj-turizmus.hu honlapon részletes információkat találnak. A helyszínen pedig a tokaji Tourinform iroda szombat és vasárnap is nyitva van, készségesen ad felvilágosítást az éppen aktuális eseményekről, és szolgál nyomtatott tájékoztató anyagokkal.