Alexandriai Szent Katalin vértanú (+305) a magyarság körében igen népszerű és nagy tiszteletnek örvendő szent. A diákok, tudósok, egyetemek, fuvarosok, bognárok, kerékgyártók, molnárok fazekasok, szövőlányok, bányászok és középkori céheink védőszentje. Tűztől, árvíztől, boszorkányságtól óv meg bennünket, valamint az árvizet és az elemésztő tüzet is távol tartja testünktől és hajlékunktól egyaránt. Elűzi tőlünk a szorongást okozó gonosz lelket. Több hazai templomunknak védőszentjévé választották.

 VII. Orbán pápa 1642-ben kiadott bullájának megjelenéséig parancsolt ünnep volt Szent Katalin szűz és vértanú tiszteletére. Szent Katalint a hagyomány szerint keresztény hitének követéséért Maximinus császár parancsára börtönbe vetették, megkínozták, majd lefejezték. Az egyik legenda elmondja róla, hogy testét az angyalok Arábia egyik hegyére vitték

 A néphagyomány szerint, ez a nap, az újborral kezdődő kisfarsang utolsó napja, amikor is országszerte Katalin-bálokat rendeztek. Ezután sem bál, sem lakodalom nem esett karácsonyig.

 Katalin-nap női ünnep volt. Előestéjén Katalin-maskarák jártak házról házra - eredetileg csak lányok -, és szerencsét kívántak az állattartásban. Ez a nap a juhok ünnepe is volt, gyarapodásuk érdekében kását kellett enni az istállóban.

Ő a házasságszerző szent is. A legenda szerint Katalin Jézus gyűrűs jegyese volt, ezért a lányok, mint vőlegényszerző szentet tisztelik. Sok helyen ezen a napon meggyfagallyat állítanak vízbe. Meleg helyre rakják, a vizet többször felfrissítik, hogy karácsonyra kizöldüljön. Ez a" Katalin ág". Állítólag csak szűzlánynak virágzik ki az ága...(!)

Időjóslás is fűződött e naphoz: elterjedt hit volt, hogy ha Katalinkor fagy, sáros karácsony lesz.
A Katalin görög eredetű női név. Jelentése: korona, mindig tiszta, érintetlen, ártatlan. Rokon nevek: Karina, Kata, Katarina, Katerina, Katinka, Kató, Kitti.

Ezúton kívánunk minden Katalinnak: Boldog névnapot!